Az elmúlt napok jelentős esőzései a cívisvárost sem kerülték el. Annál is inkább volt kegyetlen az időjárás, hogy még a könyvheti eseményeket sem kímélte. Akárcsak az elvezetőrendszert, habár Debrecen egyes belvárosi és a belvárostól kissé kintebb eső utcákat, ahol már-már kisebb helyi tavak alakultak ki az útviszonyok és a körülmények miatt.
A Fórum környékén néhány perc leforgása alatt az elmúlt napokban, így június 11-én többek között úgy leszakadt az ég, hogy aki nem igyekezett igazán fedett területre, annak tulajdonképpen már nem is kellett az aznapi mosásra gondolni, csavarni lehetett a ruhadarabokból a vizet. Habár ez inkább a kisebbik, amolyan szubjektív gond lehetett. Az már annál inkább aggasztó, hogy az elvezetőrendszer olyan rendkívül gyorsan annyira megtelt, hogy egy átlagos cipőt láthatatlanságig ellepő mélységű tó alakult ki a Csapó utca központjában. Noha ezt néhányan élvezték, majd az eső tovaálltával igyekeztek versenyszerűen lefröcskölni egymást, a közlekedést jócskán megnehezítette, hiszen a Fórum megközelíthetetlenné vált és jelentős időbe telt, mire a felgyűlt víz lassacskán elszivárgott annyira, hogy minimálisan szétázott cipővel lehessen gyalogolni.
Egy kicsit távolabbra tekintve, a Belváros–Óváros találkozópontjára, a Cegléd–Pacsirta–Fazekas utca trióig, a helyzet cseppet sem volt kedvezőbb. Azonban itt már a járműveket is kegyetlenül megtréfálta a viszontagságos idő. A Fazekason alapvetően is alvázgyilkos az útburkolat a maga kráterszerű mélyedésével, ehhez azonban hozzájárult az igen mély pocsolya is, amely tulajdonképpen teljesen befedte, ezáltal eltakarta a mélyedést. A Cegléd utcán a csatornarendszer és a burkolati hibák együttese okozott jelentős közlekedési akadályokat, míg a Pacsirtán szintén az eltűnt kátyúk fogtak ki. A belvárostól kívül eső területek, kiváltképp a városszéli utak, amelyeken akár több helyen még szilárd burkolat sincs, valóságos terrorban kezdték tartani a lakókat. Az Akadémia utca – bár itt aszfalton lehet közlekedni – talán a legsúlyosabban elesett területek közé tartozott. Debreceni rádiók közösségi oldalukon is képes tudósítással számoltak be a katasztrofális helyzetről, amelyet az okozott, hogy egybefüggő, mondhatnám, feszített víztükrű „medencék” alakultak ki, amelyeken gumicsizmával is alig lehetett segíteni. Nem meglepő tehát, hogy a város csendjét folyamatosan katasztrófavédelmi szirénák verték fel.
Ami azt illeti, a csatornákkal, elvezetőrendszerekkel kapcsolatban nyilvánvalóan nem vitathatjuk, hogy tárolóképességük, kapacitásuk, elvezetőképességük véges. A silány minőségű, igénytelen, süppedt útburkolat miatt kialakult helyzetet azonban korántsem lehet efféle érvekkel magyarázni, s azt hiszem, ez esetben a szavak helyett inkább a tetteknek kellene beszélnie.
Barna Marci
Új hozzászólás