MME, avagy hivatalos nevén a Magyar Madártani Egyesület minden év végén megszavaztatja a következő év madarát. Ez a cím olyan szárnyasokat érint, amelyek Magyarországon valamilyen védettségi státuszban szerepelnek.
Ez a cím ráirányítja a figyelmet a védett madárra. Megismerhetik életüket, környezetüket, elterjedésüket. Amikor 2012-ben az egerészölyv lett az év madara, a tévék híradói tele voltak a szerencsétlen madarak megmérgezésével kapcsolatos hírekkel. Valószínűleg rókáknak kitett méregből lakmároztak be. Ezek a mérgezéses pusztulások főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordultak elő. A rosszban azért jó, hogy a közvélemény megérthette, mennyire védtelenek a madarak, hogy tőlünk, emberektől függ életük, fajfennmaradásuk. Ha nem törődünk velük, nem védjük, csak a kipusztulás lehet sorsuk.
Feltehetnénk a kérdést: vajon érdemes év madarát/állatát választani? A válasz: igen, éppen a fentebb említettek miatt.
2009-ben két madár volt az év madara: a kék vércse (Falco vespertinus) és a vetési varjú (Corvus frugilegius). 2010-ben a füstifecske (Hrundo rustica), 2011-ben széncinege (Parus major), míg 2012-ben az említett egerészölyv (Buteo buteo), 2013-ban a gyurgyalag (Merops apiaster). A közönség szavazatai alapján választották meg a madarakat.
A MME 2014-ben szakított az eddigi hagyománnyal, mert most az egyesület szakemberei választották meg az év madarát, a túzokot (Otis tarda). A valamikor őshonos fajból most csak Dévaványa környékén találhatunk példányokat. Fokozottan védett madár.
Somogyi Eszter
Új hozzászólás