Amikor 1918. december 24-én Kratochwil Károly ezredes vezette Székely hadosztály kénytelen volt kivonulni Kolozsvárról, többségi magyarságot hagyott a románok martalékául. Nem a székely katonák bűne a Szamos menti város feladása.
A győztes antant támogatta a román terjeszkedést, másrészt a Károlyi kormány antimilitarista politikája következménye lett a Kolozsvár és egész Erdély elvesztése. Amikor a hadosztály kivonult, nemcsak a magyar lakosság vált kiszolgáltatottá, s a románok már aznap magyar anyanyelvűeket vertek az utcán, rabolták ki lakásaikat, hajtottak végre pogromokat, de a balkáni vandalizmus áldozatai lettek a művészeti alkotások is. Többek között a város fő terén 1915. május 23-án felállított Kárpátok emlékműve.
A Szeszák Ferenc szobrász által fába álmodott szobor a magyar összefogást és a biztos védelmi rendszert szimbolizálta, ami a honfoglaláskor működött. A honfoglalás idején Árpád fejedelem egy éber katonai rendszert hozott létre, zárta le a Kárpátok hágóit. Ezzel védte sikeresen a Kárpát-medencei magyarságot. Az 1918 karácsonyán Kolozsvárra bevonuló románok egyik első dolga volt ezen, fából emelt emlékmű felgyújtása, elpusztítása.
Észak-Erdély visszacsatolása után a Vitézi Rend Kolozsvári Zrínyi Csoportja akciót indított a szobor újbóli felállítása érdekében, de a megvalósításra már nem került sor.
Szeszák Ferenc munkája mégsem tűnt el a történelem süllyesztőjében. Korabeli dokumentumok felkutatásával, tervrajzok, képeslapok segítségével Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben elkészült a mű hű mása.
A faszobor a Szalajka-völgy bejáratától a Fátyol vízesésig húzódó út nagyjából felénél tekinthető meg. Ott, ahol a kisvasút, a pisztrángos tónál átvág a völgyön, hogy annak bal partján folytassa útját. A tó gátja mögötti parkban 2002-ben adták át az alkotást. A Kárpátok Őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobrot egyetlen tölgyfatönkből faragta Horváth Béres János szobrász. 2002 novemberében Tőkés László, Királyhágó melléki református püspök és Szabó József bélapátfalvai apát szentelte fel. Az emlékművet Harrach Péter, az Országgyűlés akkori alelnöke avatta fel.
Mára zarándokhellyé lett az alkotás. Az emlékmű emlékezteti a Kárpát-medencei magyarokat, hogy létezésünk és megmaradásunk, értékeink és érdekeink védelme csak összefogással lehetséges.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás