Kezdjük egy rövid magyarázattal: Endometriózis esetén a méhnyálkahártyához hasonló, úgynevezett endometrium szövet jelenik meg és szaporodik el a méh üregén kívül. Ilyen endometriózis szigetek előfordulhatnak a petefészekben, a kismedencében, illetve a hashártya felszínén is.
Ezt a krónikus betegséget nagyon nehéz diagnosztizálni, a pontos kórmeghatározás műtéti úton történik. Nem kell rögtön megijedni, szerencsére a beavatkozások döntő többségét laparoszkópia (hastükrözés) útján végzik, ami után a gyógyulás rendkívül gyors.
Az endometriózis főbb tünetei a fájdalmas menstruáció, kismedencei fájdalom, meddőség.
Görcsöl a hasam….semmiség!
Már az általános iskolában elhangzott a felvilágosító órán, hogy igen, a menstruáció kellemetlen lehet, ez természetes, másnak is fáj, bele kell törődni. Belénk nevelik, hogy a nőknek ez jutott, normális, ha fáj, el kell viselni. Pedig ez nem igaz. Ha nagyon görcsöl, az nem normális, és nem szabad tűrni! Számtalan helyen megerősítik a korán szerzett tudást, például munkahelyen, baráti társaságban, de még az orvosi rendelőben is.
„Ó hát igen, másnak is fáj.” „Ne aggódjon, ez természetes!” „Nem kell ezt túlreagálni.”
Ilyen és ehhez hasonló reakciókat kaphat az, aki nyafogni mer, amiért fáj a hasa menstruáció alatt. Mert ami másnak semmiség, az sokaknak – nagyjából minden tizedik(!) nőnek – egy havi rendszerességű „kirándulás” a pokolba.
Érthető, hogy unalmas és fárasztó évente tizenkétszer azt hallgatni, hogy fáj a hasam, szeretnék hazamenni a munkából, mindjárt elájulok. De gondoljunk bele, milyen lehet ezt átélni!?
Amikor valakinek havonta 2-5 napja azzal telik, hogy egymás után kapkodja a fájdalomcsillapítókat, alig tud kikelni az ágyból, hányinger és ájulás kerülgeti a fájdalom miatt, melegvizes palackkal a hasán várja a néhány nap szenvedés végét…nos, ilyenkor nem nehéz kitalálni, hogy ez nem épp egy kellemes tengerparti nyaralással felérő élmény, senki nem jó kedvéből éli ezeket át.
Van megoldás!
Kevés az endometriózis specialista itthon, viszont akikről ez elmondható, ők kiváló szakemberek. Évek telhetnek el azzal, hogy valaki tűri a fájdalmat, majd, amikor már nagyon nehezen viseli, elmegy orvoshoz. Előfordulhat, hogy semmi konkrétat nem mondanak neki, aztán újabb évek telnek el, mire egy hozzáértő orvos egy perc alatt megmondja a diagnózist. Érdemes tehát időt, energiát spórolni, és egyenesen a megfelelő helyre menni a panaszainkkal.
Nem lehet eleget beszélni az endometriózisról, mert sajnos nagyon sokan nem tudnak róla szinte semmit, elnyomják magukban a fájdalmat, nem kapnak megfelelő segítséget, az idő pedig ellenük dolgozik.
Minél több szó esik erről a betegségről, minél többen mesélik el a saját tapasztalataikat, annál nagyobb az esély, hogy egyre többen mernek segítséget kérni, és tudni fogják, merre induljanak.
A saját történetem sokak számára tanulságos lehet.
Havonta eleinte 2-3, később már 4-5 napig fáj a hasam, de irgalmatlanul. Megmagyarázom magamnak, hogy biztos azért görcsöl erősebben, mert abbahagytam a fogamzásgátló szedését, nincs ebben semmi komoly. A helyzet azonban egyre rosszabb, kezdeni kellene vele valamit.
Február körül járunk ekkor, a világban tombol a covid. Mi a koronavírushoz képest egy hasfájás? Várok még.
Nagyjából tizenegy fájdalmas hónap után viszont a menstruációval egy időben elkezd vérezni a köldököm. Ekkor már sejtem, hogy ennek a fele sem tréfa. Mivel egy barátnőm pontosan ugyanígy járt korábban, tudom, ne bőrgyógyászhoz induljak, hanem nőgyógyászhoz.
Világjárvány idején hova máshova mehetne az ember, mint magánegészségügybe?
Egy végtelenül kedves orvos fogad, elmondja, mi fog történni, semmi nem ér váratlanul, és ez nagyon sokat jelent nekem. Megvizsgál - fájdalommentesen, lát valamit…
Természetesen féltem egy kicsit, de a „van ott valami” mondattól eluralkodik rajtam a pánik. A másodperc töredéke alatt villan be néhány gondolat azok közül, amiket erről a betegségről olvastam: műtét, összenövések, meddőség, kiújulhat. A doktor mindent megtesz, hogy megnyugodjak. Elmondja, hogy az endometriózis nem a világ vége, van megoldás, nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. Meg akar és meg is tud nyugtatni, és ezért nagyon hálás vagyok neki.
Tájékoztat, hogy ő nem endometriózis specialista, irányt mutat, merre induljak tovább.
Másik város, másik orvos, ő már szakértő. Viszont nem kedves. Nem mond előre semmit, nem tudom, mi fog történni, de hát sok a betege, biztosan nincs ideje csacsogni - ezzel próbálom nyugtatni magam. Bár ennyi pénzért akár tájékoztathatna is, hogy mi fog velem történni a következő percekben.
Vizsgál így is, úgy is. Olyan, minta futószalagon lévő tárgy lennék. Nagyon fáj az egész, és alig kapok hasznos információt. A lényeg viszont kiderül, nem az a kérdés, hogy meg kell-e műteni, hanem hogy mikor, hiszen jelenleg csak életmentő műtéteket hajtanak végre, ez pedig nem számít annak. Majd hallani fogom a hírekben, hogy mikortól indulnak újra a műtétek, akkor keressem fel újra. Ennyi, viszlát!
Gyorsan távozom, és nem kívánok ide visszatérni, mert csupán tárgyként kezeltek, pedig fizettem az ellátásért.
Újabb város, újabb orvos, ő is szakember az endó’ témában – ennyi idő után az ember már „összebarátkozik” ezzel a betegséggel, nem kell a hivatalos forma, lehet becézgetni…
A professzor nagyon emberséges, tájékoztat mindenről. Biztosan látja, hogy izgulok, elkezd beszélgetni semleges témáról, máris oldódom, úgy érzem, jó helyen vagyok. A vizsgálat egyáltalán nem fáj, megtudok mindent, amit tudnom kell. Már a köldökömben látszik is a kis gonosz, és az ultrahang szerint nőtt is az egyik a legutóbbi vizsgálat óta, de azért jó híreket is kapok. Maga az, hogy valakinek endometriózisa van, nem egyenlő azzal, hogy nem lehet gyereke. Műtét után nem sokkal akár már jöhet is a baba. Egyébként is, minden nap hozzánk jár reggelizni a falu gólyája, ez már csak jelent valami jót.
Viszont van még itt rossz hír is. Megtudom, amit egyébként a hírekből már hallottam, tavasz óta más szelek fújnak, nincs „átjárás”. Azaz, aki megvizsgál magán úton, az nem műthet meg tb alapon. Ha az ember ragaszkodik ahhoz, akiben megbízik, akivel szemben kialakult a bizalom, a szimpátia, aki szakembernek számít endometriózis témában, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy egy magánklinikán a választott orvosa megműthesse. Vagy pedig kap időpontot ingyen is, és akkor műti, aki műti, de biztosan nem a korábban választott orvosa.
Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik utat választja. Pontosabban, hogy melyik utat tudja választani.
Mindenkit, akinek fáj a hasa menstruáció alatt, arra buzdítok, ne tűrje a fájdalmat, ne gondolja, hogy ez normális, mielőbb menjen el egy endometriózis specialistához, és járjon a betegség végére! Kár szenvedni, nem éri meg az időt húzni, mert a következmények egyre súlyosabbak lehetnek!
Fekete-Vadászi Erika
Új hozzászólás