Hazánkban negyvenegy település lélekszáma nem éri el a száz főt. A Zala vármegyei Iborfián 8-an (2014), a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gagyapátin 10-en (2014), Szanticskán 19-en (2014) laknak.
Az elnéptelenedés oka a megtartó képesség hiánya. Ahol nincsenek meg a helyben maradás feltételei (munkahely, iskola, művelődési lehetőségek, alapvető szolgáltatások), törvényszerű az elsorvadás. Lehetőségek hiányában a fiatalok elvándorolnak, az idősebbek meghalnak.
Cserekert Debrecentől 32 km-re, Létavértestől 8 km-re, a magyar–román határ mellett található. Zsákfalu. Közúton közelíthető meg. Létavértes és Pocsaj között félúton egy km-es bekötőút vezet oda. Közigazgatásilag Létavérteshez tartozik
Már a honfoglalás idején lakott volt. A tatárjárás idején népes lakóhelynek számított.
A falu további múltjáról nem sokat tudni. Ami biztos, hogy az első világháború után, a végleges határok kijelöléséig Romániához, a Székelyhídi járáshoz csatolták.
Földje jó minőségű. A második világháború előtt a Zichyek (nem a festő vérvonala) és a Keglovitsok birtoka volt. A világégés után a földeket felosztották. Egyéni gazdálkodás folyt, míg 1960-ban megalapították az Aranykalász Tsz-t. A településen ekkortájt laktak a legtöbben, csaknem négyszázan, majd megkezdődött a népesség fogyása. Jelenleg mindössze heten lakják. Nincs iskola, posta, bolt. Busz sem jár már Cserekertre.
1921-ben került sor az alapfokú oktatás megreformálására, a tankötelezettségi korhatár 14. életévre emelésére, a hat népiskolai és három továbbképző tanévből álló oktatás bevezetésére. 
A gyakorlati megvalósításáról az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló XXX. törvénycikk rendelkezett. Klebelsberg Kunót 1922-ben nevezték ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré. Nevéhez fűződik az 1926 és 1929 között végrehajtott iskolaépítési program. Az 1926. évi VII. törvénycikk kötelezte a törvényhatóságokat és a birtokosokat a népiskolák létrehozására, akár önnön fizikai és anyagi áldozatuk árán is. Három év alatt ötezer tanterem épült.
Ekkorra tehető Cserekert iskolájának megépítése is. Típusterv alapján, az akkori tanyasi iskolák jellemző stílusjegyeit tartalmazó épület egy nagyméretű tanteremmel és szolgálati lakással épült. Az udvarra szertár, raktár és mellékhelyiség-együttest emeltek. 1-4, 5-8. évfolyamos összevonásban folyt az oktatás. Egy, de többnyire két tanító szolgált. Általában házaspárok. A népesség fogyásával a helyi oktatás is veszélybe került. Az 1963-as körzetesítési szándék elvitte a felsőtagozatot. A gyerekek Létavértesen, Pocsajon tanultak tovább. Szállításukat menetrendszerinti buszjáratokkal oldották meg. A buszfordulót az iskola mellett alakították ki. 1974-ben megszüntették az alsótagozatot is.
Utolsó tanítói, Portörő Sándor és felesége, Julianna Létavértesre költöztek. A megürült épületet az Aranykalász Tsz vette át. A termelőszövetkezeti rendszer megszűnése után Borók János helyi építész 1996-ban megvásárolta. Belefogott a felújításába, ám anyagi gondok miatt nem tudta befejezni. Az iskola kápolnájában, mint ministráns, megőrizte a kegytárgyakat. Az iskolát a Portörő házaspárról nevezte el. A későbbiek során éveken át néhány hétre táborozók szálláshelye lett.
Jelenlegi tulajdonosáról nincs információm. Az épület állaga évről évre romlik. Környezete gazos, a ház romos, cserepei, vakolata, de téglák is hullanak. A beltérben több helyen leszakadt a plafon, az ablakokon nincs üveg, a parketta egy része felszedve. Ellenben az iskolatábla, a padok, a kegytárgyak, néhány vaságy a mai napig az épületben van.
Sajnos nincs remény a megmentésére. Nem tudni felújítási szándékról. Mint ahogy a falu házai egymás után roggyannak meg, omlanak össze, az iskola épületének megsemmisülése is csak idő kérdése.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás