Moldova György 1995-ben megjelent riportkönyve, a Magyarország szennybemenetele már riasztó képet festett a honi szemétgyűjtési és –tárolási szokásokról, a magyarok szeméthez való viszonyulásáról. Azóta a helyzet csak romlott.
Hiába az EU-s normáknak megfelelő szeméttelepek kialakítása, a szelektív szemétgyűjtés bevezetése, a szemét ügyében vesztésre állunk.
A Lajtától nyugatra járóknak hamar feltűnik a rend és tisztaság. Ellentétét pedig tőlünk keletre szemlélhetjük. Három éve a Sebes-Körös Királyhágó alatti, révi áttörésénél járva szörnyülködtem azon a szeméttengeren, amely a nemrég levonult árvíz után a parton és bokrain maradt. A mederben sem sziklák, kövek éktelenkedtek, hanem elmerült műanyagflakonok ezrei. Hab a tortán a román állampolgárságú Dacia tulajdonos, aki egyszerűen a sodrásba hajtott, majd fogta az autósamponját, kocsijára döntötte és jókedvű fütyörészgetéssel kísérve, lecsutakolta.
Szörnyülködni itthon is lehet, nem muszáj Erdélybe utazni. A Bodrog és a Tisza áradásakor felháborító, vagy inkább elkeserítő látvány a szomszéd országokból leúszó műanyagpalackok garmadája. A migránsok tízezrei is eszméletlen mennyiségű szemetet hagytak maguk után, de a hazánkba érkező vagy átutazó románok sem fáradnak a legközelebbi szemétgyűjtőkig.
Azért nem árt a magunk háza táján is körülnézni, nem biztos, hogy csak a külföldiekben van a hiba. Hazánkban kelet felé haladva egyre több a szemét. A Tiszántúl balkáni állapotokat mutat. Debrecen az egyik legmocskosabb város. A Piac utca és környéke még úgy-ahogy megfelel tisztasági elvárásainknak, de ami kijjebb tapasztalható, arra nehéz szavakat találni. A Fényesudvarban a nyolcadik emelet magasságában repíti a szél a nejlonzacskókat. A város külsőbb részein szinte minden bokor alja szeméttel borított, de a belvároshoz tartozó NAV székház és környéke is kritikán aluli állapotú. A hivatalba sietők szemétlerakónak hiszik a környéket. NAV nyomtatványokat sodor a szél, az úton-útfélen parkolók az utcára, vagy a zöldre ürítik ki kocsijuk szemetét. Mások a város más részéről hozzák oda, s arra sem veszik a fáradságot, hogy a megfelelő helyre helyezzék.
Megint azt kell írnom, hogy nézzünk körül a magunk háza táján is, mert a helyben lakók között is akadnak, akiknek csak saját lakásuk tisztasága a fontos, tágabb környezetük rendben tartására fittyet hánynak. Így fordulhat elő, hogy például a Faraktár u. 25.-29. számú négyemeletes épület szeméttárolója körül állandó a szemét. A jobb érzésű lakók és a lakásszövetkezet munkatársai hosszabb ideje keresik az elkövetőket, ám azok teljes illegalitásban szemetelnek. Arra lusták, hogy kinyissák a szeméttároló ajtaját és a kukákba zúdítsák az összegyűlteket. Vagy nincs kulcsuk hozzá, és lusták egynek a másoltatására? A tároló szemét bosszantó, ám annak szétszórásáról a hajléktalanok gondoskodnak, úgyhogy a környék parkjai rendszeresen hulladékokkal terítettek. Néha a közmunkások megjelennek, összeszedik, de az illegális szemétlerakók, vagy szemetelők másnapra visszaállítják az undorító, lélekölő állapotot.
A szemétbe fulladásért. Hogy az Ő UTÓDJAIK is a szemétbe fulladjanak. Csak ők még ezt nem tudják…
De belefulladnak, ha így megy tovább.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás