Tímár Péter nagyszerű filmjének helyszíne egy balatoni üdülő, amelyet Fikász Ferenc (Revicky Gábor) az ötven éves vállalkozó üzemeltet. Fikász az üdülővendégek lehúzásával tetemes hasznot zsebel be rövid idő alatt. Természetesen e cél eléréséhez minden övön aluli eszközt be is vet. A film 1998-ban készült. Vajon, az elmúlt közel húsz év elég volt ahhoz, hogy mi magyarok jobb vendéglátók legyünk?
Az egyik este, Kálmán bácsi, a szomszéd állt a kapunkban, kezében egy üveg fehér borral. Az öreg azt vette a fejébe, hogy nyáron elviszi az egész családját (öt felnőtt két gyerek) a Balatonra.
- Ugyan, segítsél már nekem a „pc számítógépen” szállást keresni! – mondta. – Hallottam a takarmányboltban Ica nénitől, hogy így a legegyszerűbb szállást keresni manapság.
Nem bonyolítom a dolgot. Hat este, hat üveg bort ittunk meg, de még nincs meg a szájízünknek megfelelő balatoni szállás. Az egyik túl drága. A másik messze van a strandtól. A harmadikban nincs zárt parkoló. Igaz, az elhúzódó döntésnek magam is okozója vagyok. Elkövettem egy kolosszális hibát. Javasoltam Kálmán bácsinak, olvassuk el a szállóvendégek véleményét is. Tanulságként most ezekből szedtem össze egy bokrétára valót.
„Kosz, mocsok, pókhálók és pókok mindenütt. Minden régi, és használhatatlanul kopott, koszos. A melegítő konyhában a mikróhoz szó szerint ragad az ember keze. Félpanziót kértünk, ami annyit jelentett, hogy a strandbüfében napernyő alatt kapsz valamit. (Esőben is!) Első nap nem volt meleg víz, és a bejáratnál égették a műanyag szemetet. Minden csupa füst volt. A második nap fűnyíró traktorral végigmentek a pokrócunk, és a gyerekmedence között (minden füves lett). Vettünk egy sajtburgert a helyi büfében, amit úgy kaptunk meg, hogy a sajtos műanyag fólia benne volt. Különösebb reklamálás nélkül visszavittük, gondolván, hogy kicserélik. Ezután 5 percig hallottuk a magából kikelt a büfés hölgyet, hogy az egy tökéletes hamburger volt, és ő nem csinál még egyet. (Pedig mi nem álltunk le vitázni, csak sarkon fordultunk.) A strand partján kidobott stégdeszkák, kiálló, rozsdás szögekkel. (Általában véve is a hotel kerítésének oldala egy óriási szeméttároló volt, ahol hegyekben álltak a kidobott holmik) Összességében egészen egyszerűen igénytelen. Senkinek nem ajánlom.”
„Mikor odaértünk, nem találták a foglalásunkat, 4 helyett 2 főnek adtak volna szobát, és felajánlották, hogy elmehetek keresni valahol máshol magamnak és a családomnak szállást! Röpke 6 óra átszállásos utazás után. Hát maradtunk. A szobában pókok voltak, az ágy poros volt. Itt, hetek óta nem volt takarítva.”
„A szállásajánló oldalon jobban fel kellene tüntetni, hogy ágynemű huzatot vinni kell, mert különben 800 Ft a bérlése. Még turista szállónak is felháborítóan drága, főleg, ha még az ágyneműt is ki kell fizetni. Legalább szögeket vernének a falba a fürdőszobában, ha már rendes fogasra, törülköző vagy ruhaakasztóra nincs pénz. Fürdés közben se a köpenyt, se a törülközőt nincs hova tenni. Tényleg csak végszükség esetén egyéjszakás szállásnak ajánlom.”
„A szoba minősége leírhatatlan. Belépésnél mintha egy wc-be mennél. A sötétítők csak a fényt szűrik, de bárki bármikor átlát rajta. A z egyik ablakot nem lehet kinyitni. A hűtő (bár 2 is volt) nem működött. Sajnos a kajánk meg is romlott. Ezzel, szép kis plusz költséget okoztak. A fürdőben zuhanytálcához függöny nem volt, a víz folyt mindenfele. Még a wc körül is állt. Hiába mostuk fel, másnapra ugyanolyan volt. Az ágyneműhuzat, amit kaptunk szakadt volt, nem lehetett rendesen használni.”
"Zuhanyzó zuhanytálca nélkül... csak padló összefolyó volt... hát elég csehszlovák...”
„A szállás elfoglalása után egy órán belül másik szállást kerestünk. A párom ugyan neki kezdett takarítani, de abbahagyta. A koszos, legyes ablakpárkány, kapcsolók, kilincs környékek, szekrény tetejének, (a visszataszítóan foltos) matrac vásznának áttörlése után felemelte a matracot. Itt, tenyérnyi méretű pókok és porhálók voltak mindkét ágy alatt. Az emeletünkön volt egy másik szoba, amelynek a vizesblokkja benyúlt a mi szobánkba. Vagyis, teret vett el a mi „2 személyesnek” mondott 1,5mx4m-es „szobánkból”, ezzel is biztosítva a folyamatos kellemetlen altesti áthallásokat. Egy zakatoló régi orosz hűtővel, 2 rozsdás polccal sem biztos, hogy kielégítik 8-10 ember igényét az országos kánikula idején. Remélem, hogy csak véletlen volt a szoba állapota és a többi megfelelő állapotban volt, mert sok fiatalt és gyermeket láttunk a szállás udvarán.”
„Nem lehet főzni, nincs konyha, nem írták ki, hogy zenetábor is lesz. Még szerencse, hogy nem aludni mentünk oda. Nem volt egy ventillátor sem az emeleti szobában. Kicsi volt a hűtő, nem volt tv rossz idő esetére”
„A szobában elektromosan működött a redőny, és a légkondi. Ha az ember nem volt a szobában, minden átkapcsolt magától, pedig mi nem akartuk. Mire visszaértünk a fürdésből tök sötét, és jég hideg volt. Ráadásul, nálunk még meg is hibásodott az elektronika, úgyhogy egész éjjel ki-be kapcsoltak az öncélú gépek. Hideg volt, se függöny, se szúnyogháló. A reggeli nagyon gyenge. Bár volt szépen gondozott kert, a Balatonba csak egy kis stégről lehetett bemenni. A recepción lévő hölgynek szerintünk fogalma sincs semmiről. A jobb szeme rángatózott. Elég fura volt az egész.”
„Az emeleti szoba balkonján, a fa födémszerkezetben, az épület folyosóin változatos méretű, és fajtájú húsos pókok élnek, melyek a szobába is bemásznak, amennyiben erre a nyitott ajtó-ablak számukra lehetőséget nyújt. Amennyiben a nyílászárók zárva maradnak éjjelre, pók nélkül ugyan, de kimondottan meleg és párás klíma alakul ki odabent, mely alvásra alig-alig alkalmas kánikula idején. A hőséget, kizárólag a szállásadó által biztosított ventillátor enyhítette valamelyest.”
Hát ennyi! A szállásadók címeit, szándékosan nem írtam le. Legyen ez orosz rulett minden Balatonra utazónak! Hozzám, ma este is jön Kálmán bácsi. Már egy kicsit unom…
dalnoky
Új hozzászólás