A DVSC focistái a Diósgyőr otthonában vendégszerepeltek szombaton késő délután. Ez a meccs viszont sokkal többről szólt mint a puszta futballról.
Az éllovas piros-fehérek a miskolci testvércsapatnál, a Diósgyőrnél tettek látogatást. A hazai b-közép, illetve a vendégszektor egyaránt megtelt, akárcsak a diósgyőri stadion egésze. A két csapat és tábor között közismerten baráti a viszony, ezért sem volt ez egy hétköznapi bajnoki összecsapás. Olyannyira nem, hogy a bevonulás idejére a hazai mester Kuznetsov és a vendég tréner Blagojevic is Diósgyőr-Debrecen pólót öltött magára, a szurkolók pedig egymással szemben rendre baráti hangpárbajjal köszöntötték egymást.
Az első percekben hazai erőfölény kialakítására láttunk kísérleteket, az első igazán nagy lehetőség mégis Dzsudzsák Balázs előtt adódott, aki huszonhárom méterről tüzelt. Sentic hárított, de szerencsétlenül találta el vedődéskor a kapufát - szerencsére nem történt sérülés. A hazaiak kapusának néhány perccel később is akadt dolga, a léc fölé tolta a labdát. A félidő derekához érve Domingues tört kapura, de centikkel hibázott a túloldalon pedig Edomwonyi próbálkozhatott közvetlen közelről, ám fölépörgetett. A lelátói hangulat egy percre sem lankadt, pokoli hangerővel szurkoltak a táborok, ez pedig látszólag a játékosokat is feltüzelte, és, bár maguk közt is barátian tekintettek egymásra, intenzíven kontráztak a felek - mindkét oldalon veszélyben forgott a kapu. A 32. percben aztán beérett a hazai akarat, Holdampf Gergő vette be Milosevic kapuját érkezőként, robbant a miskolci aréna: 1-0. A bekapott gól után több technikai bakit is elkövetettek a debreceniek. Ezek közül a legnagyobbat kontrával viszonozta a DVTK, de Edomwonyi öt méterről elsütött fejesét Milosevic hárította. Válaszképp Stefan Loncar ugrott ki, de Sentic résen volt. Az utolsó percben szétnyílt a Loki védelme, Pernambuco pedig tökéletesen látta meg a lehetőséget, labdát kapott és elgurította azt a Loki kapusa mellett. Látványos és izgalmas első félidő után: 2-0.
A fordulás után rögtön Bódi-szöglet következett, Ojediran fejelt a kapu fölé. Folytatódott a nyílt futball mindkét csapat részéről. Szatmári szabálytalanságát követően Dzsudzsák lőtt 34 méterről szabadrúgást. A labda élesen vágódott, Sentic hatalmas vetődéssel védett. Beszorult a kapuja elé a Diósgyőr, Loncar tüzelt tizenhatról, de Sentic hálója bevehetetlen volt. Felgyorsultak az események, az 58. percben Milosevic jött ki rosszul a kapujából, Lukács az üres kaput célozta rosszul, magasan.
Az biztos, hogy sem a szurkolók, sem a főszereplők nem unatkoztak. A harc és a feszültség pedig fokozódott a pályán. Negyedóra elteltével Dzsudzsák kapott legurítást, kapásból tüzelt, a kipattanót Szécsi Márk hibázta el. Ekkor már a népes debreceni szurkolóhad is nehezményezte a vendéggólok hiányát. Csak szólni kellett. Ferenczi balról gurított középre, Bárány Donát pedig szépségdíjas mozdulattal szépített: 2-1. Lukács szabadrúgásból veszélyeztetett, de Milosevic szemfülesen hárított, Dzsudzsák ismét átlőtt, Sentic újfent védett. A hajrára megint sikerült beszorítania a Lokinak vendéglátóját. A szokás kedvéért kontrából Loncar is megpróbálkozott távolról, védés következett, majd Loki-kapufa. A DVTK végül jobban bírta. Acolatse átlőtt, tekert, a labda a hálóban. Megérdemelten nyertek a hazaiak, ziccerek bőven adódtak, gólból négy, ebből három a Diósgyőr jóvoltából: 3-1 lett a vége.
Barna Marci
Új hozzászólás