Kezdetektől a hazai élvonalban – interjú Gódor Donát e-sportolóval

Gódor Donát a Loki színeiben is versenyzett

Az e-sport az elmúlt 5-10 év talán legfelkapottabb újhullámos sportága lett. Világszerte rendeznek nem egy, a korábban csak szabadidős tevékenységként játszott videójátéknak versenysorozatokat, amelyek hatalmas költségvetéseik és nyereményeik mellett soksor még a hagyományos sportokat megszégyenítő nézettséget is vonzanak. Nem maradt ki ebből a folyamatból Magyarország sem. Számos fiatal álmodozik hazánkban is arról, hogy egyszer kedvenc játékának köszönheti majd a megélhetését.

Az online, más játékosok ellen is játszható videójátékok fejlődése és elterjedése egy új dimenziót nyitott meg azok számára, akik szabadidejüket szeretik a számítógépük vagy éppen játékkonzoljuk előtt eltölteni. Érthetően ez elsőként és elsősorban a fiatalokat vonzotta be, akik iskola után, hétvégente, illetve a tanítási szünetekben akár órákat is eltöltenek kedvenc programjaik előtt. Ilyen volt a Vácon nevelkedett Gódor Donát is, aki már egészen fiatalon a futball és a FIFA szerelmese lett, valamint a sok gyakorlásnak köszönhetően hamar elkezdte magát képezni, és már a kezdetektől be tudott kapcsolódni a hazai e-sport vérkeringésébe. De hogyan és miért lesz valaki e-sportoló? Egyáltalán mikortól nevezhető valaki profi szintű játékosnak? Régre visszanyúló ismeretségünknek is köszönhetően ezekről, illetve más ehhez kapcsolódó témákról kérdeztük az azóta már a Debreceni Vasutas Sport Clubot (DVSC) is megjárt, jelenleg az MTK kötelékébe tartozó e-sportolót.

- Tíz éve még az volt a jellemző, hogy saját magadnak kellett utat törni és irkálni támogatóknak. Manapság külföldön és itthon is vannak menedzserek, akik felkeresik a játékosokat, és ők segítenek nekik mindenben. Én személy szerint komolyabban talán akkor kezdtem el ezzel foglalkozni, mikor 2016-ban felfedeztem, hogy vannak pénznyereménnyel járó versenyek is, és sikerült megvernem az aktuális világbajnoki 2. helyezettet, akiről akkor még nem tudtam, hogy kicsoda, csak később szóltak nekem erről. Talán a legnagyobb fordulópont az MTK által szervezett bajnokság volt, amit sikerült megnyernem és le is igazoltak – emlékezik vissza a kezdetekre.

- Népszerűsége ellenére még mindig sokan szkeptikusak a sportolásnak ennek a formájával kapcsolatban. Az eddigi, testmozgással is járó sportok ismeretében nem tudják komolyan venni a helyenként extrém körítés mellett, számítógépes programokban zajló versenyzést. Neked mi a véleményed, tényleg lehet sportnak nevezni az e-sportot? Hogyan tudnád összehasonlítani a hagyományos és az e-sportolást?

- Hiába csinálom, sportnak én se nevezném, de sok a hasonlóság. Egy e-sportoló is úgy próbál felépíteni egy stratégiát, hogy a saját erősségei kiütközzenek és próbálja felfedezni az ellenfél gyengéit ugyanúgy, mint a rendes sportban. Figyelünk a táplálkozásra és a megfelelő mennyiségű mozgásra is, mert ezek segítik a tisztább gondolkodást egy-egy hosszabb verseny alkalmával. Én mindig azt mondom, hogy 30 százalék tehetség, 70 százalék pedig a mentális része, az, hogy mennyire tudod fenntartani a motivációt és kizárni a külső tényezőket.

- Valószínűleg nem véletlenül, de elsősorban a fiatalokat, illetve azokat tudta beszippantani ez az új világ, akik nyitottak a téma iránt vagy már eleve ilyen közösségbe tartoztak. De szerinted a versenyzésnek ez a formája csak egy bizonyos réteget tud megszólítani vagy idővel általánosan is elfogadott lesz? Azoknak, akik még idegenkednek ettől, te hogyan tudnád elmagyarázni, hogy miért szerették meg ilyen sokan és miért vonz be egyre több embert az e-sportolás? Milyen ez a közösség?

- Szerintem egy nagyobb generációs ugrást igényel az elfogadottság, de bővül azoknak a köre, akik idősebbek, és kilátogatnak ilyen rendezvényekre. Én a sportjátékokkal kapcsolatban tudok állást foglalni, mint például a FIFA, az NBA vagy a Forma-1. Ez a három sportjáték a legnépszerűbb e-sport szempontból. Ezeknek a versenyeknek a rendezvényeire azért érdemes ellátogatni, mert nagyon sok hasonló érdeklődéskörű emberrel lehet találkozni, barátságot kötni, és a hazai versenyeken is egyre jobb hangulat szokott lenni.

- Hogyan néz ki egy profik számára rendezett verseny? Legutóbb például te a Budapesten megrendezett I. SamsunGGamer versenyen szerezted meg az első helyezést. Mennyire kell rá felkészülni?

- Vannak online és offline versenyek is. Én jobban szeretem az élőket, mert úgy jobban érzem az események súlyát. Versenybírók felügyelik a meccseket, van kommentátor és néha interjút is készítenek a játékosokkal. A felkészülés mindenkinél más, én csak játszom előtte 1-2 bemelegítő meccset, hogy ne hideg kézzel kezdjek.

- Lehet, hogy megannyi embernek még magyarázkodnotok kell, de azért számotokra kedvező folyamatok is megindultak. Legalábbis egy külső szemlélő szemében az, hogy nagynevű sportegyesületek szintén felkarolták ezt a sportágat, és külön szakosztályokat hoztak létre, komoly alapot és létjogosultságot adott az e-sportnak. Te magad is már több hazai csapat kötelékébe tartoztál, gondolhatunk itt a DVSC-re vagy az MTK-ra, akikhez tavaly novemberben tértél vissza. Hogy áll Magyarország az e-sport viszonylatában?

- Jelenleg 7-8 ilyen egyesület van itthon, és próbálják is kellő komolysággal venni ezt, de még sok elvégzendő feladatuk van, hiszen ez még nekik is egy új terep. Legnehezebb számukra a játékosok teljesítményének nyomon követése, mivel rengeteg az olyan verseny, amit figyelniük kell, de igyekeznek megragadni a lehetőségeket.

- Miben látod a jövőt? Már régóta beágyazott sportcsapatokban, újonnan létrehozott e-sport csapatokban vagy esetleg a független indulásban? Mik az eddigi tapasztalataid?

- Kezdetekben jó volt ez a koncepció a sportcsapatokkal, főleg ugye a FIFA miatt. De most már inkább hajlok az e-sport csapatok felé, akik jobban rálátnak a folyamatokra. Azért jobb igazoltnak lenni valahol, mert nagyon fontos az anyagi támogatás, talán jelenleg ez a legfontosabb, mert nagyon sok mikrotranzakciót igényelnek már a játékok versenyszinten.

- Milyen esélyei és lehetőségei vannak ma valakinek, aki egy ilyen pályafutásba kezdene? Illetve, ha már megemlítetted az anyagi támogatást, mennyire tud ez a pálya megélhetést jelenteni számotokra?

- Manapság kicsit könnyebb megtanulni játszani, mert minden apró kis trükk, ami szükséges, megtalálható a videómegosztókon. Ha van vonzalma valakinek erre, akkor elkezdhet streamelni vagy minél több kisebb versenyen is elindulni, hogy rutint szerezzen. Így tud akár bevételt is szerezni az ember, ma már gyakoriak a szponzorációs megkeresések, illetve a követők szintén készek támogatni kedvenceiket. A különböző versenyek nyereményei pedig egyre jelentősebbek: a közel jövőben két olyan rendezvény is lesz, ahol az első helyezett több mint egy milliót is hazavihet majd.

- Elmondható, hogy te a magyarországi meghonosodásától kezdve valamilyen szinten benne vagy az e-sport vérkeringésében. Számos kisebb-nagyobb eredményed van már és a fifás közösségben sokan ismerik a nevedet. Így talán nagyobb rálátással is rendelkezel az átlagnál a hazai viszonyokra. Melyik platform itthon a legnépszerűbb a profi szintű játékosok körében? Tudja ez valamilyen szinten befolyásolni valakinek az eredményességét?

- A platform játékfüggő, mert például a LOL vagy a CS:GO versenyei inkább PC-n zajlanak. A sportjátékokat jobb konzolon játszani. Én sok éven keresztül Xbox-on játszottam, mert jobban szerettem a kontrollert, de váltanom kellett Ps-re a több lehetőség miatt. Az eredményességet nem befolyásolja, viszont idéntől a fifában behozták, hogy csak Ps5-ön indulhat verseny.

- Annak köszönhetően, hogy korán elkezdted a versenyzést, rengeteg rendezvényt megjártál már. Mik az eddigi legnagyobb sikereid? Melyikre vagy a legbüszkébb? Mit gondolsz, jelenleg hol állsz a hazai mezőnyben?

- A legnagyobb sikerem az volt, amikor a Dortmund által szervezett versenyen 3000 indulóból bejutottam legjobb nyolcba és kirepülhettem volna Németországba. De sajnos nem tudtam elutazni. Emellett még talán azt említeném meg, amikor tavaly a decemberi világranglistán a 40. helyezett lettem. Amikor elkezdtem ezt az egészet akkor 3-4 embert lehetett ismerni Magyarországon, viszont most már tudnék mondani kapásból harminc jó játékost is. De még mindig a top 10-be helyezném magam.

Dolhai Péter

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.