Hála az orvostudomány fejlettségének, ma már tényleg mindenre van orvosság és a legelvetemültebb betegségek is egyre inkább gyógyíthatóbbakká válnak. A halandó amint rendellenességet tapasztal megszokott közérzetéhez képest, kapja magát, és uccu a háziorvoshoz, ahol kivárja, amíg sorra kerül.
Benn a rendelő fehérjében aztán kellő dagályossággal, viszont követhetetlenül előadja panaszát. Erre az Emberi Szervezet Titkainak Tudója némi vizsgálódás, valamint rövid töprengés után felír neki néhány szert. Keresőképtelen a vényt lobogtatva suhan a patikába, ahol azt beárazzák: az angyali türelmű patikusnő – ritkább esetben patikus – mindenekelőtt kisilabizálja az orvos keze írását, de legalábbis következtetni próbál a vélhető megfejtésre. Az így kijött elnevezést beazonosítja a gyógyszerészek irdatlan nagyságú kislexikonjában található logaritmustáblák valamelyikén, majd a vízszintes sor és függőleges oszlop találkozásánál beméri, mibe kerül a készítmény. Ott még tengeri csomóban megadva, nulla fokon, 25 százalékos páratartalommal, szociális háló nélkül.
Ezt követi a művelet, a gyógyszerész szélsebesen gyököt von az egy pirulára eső állami támogatásból, és hatványra emeli a társadalombiztosítás kintlévőségét, majd kivonja belőle az egészségügyi dolgozók és miniszterük fizetése közti különbséget. Az eredményt megszorozza az adótisztviselők számával, végül osztja a helyi önkormányzatra leadott szavazatokkal. Ami kijön, azt írja a recept sarkába örök tanulságul, amitől a beteg máris úgy érzi, hogy lábadozóban van.
Otthon aztán bekapja az első egy-két-há-négy szemet, és úgy mellesleg elolvassa a gyógyszerekhez mellékelt tájékoztatót a várható mellékhatásokról. Megtudja, hogy a továbbiakban autót nem vezethet, 11-est nem rúghat és jobb, ha a kűrjéből kihagyja a tripla ugrásokat. Maximum kávédarálás, de csak módjával. És ez még semmi! Jön az émelygés, az imbolygás, az illegés, a billegés, bőrpír, kiütés, viszketés, kettős látás és a nyelési zavarok. Majd hányinger, hasmenés, székrekedés egyszerre.
Ehhez társul a szájszárazság és aktivitáscsökkenés, a rövid vágta, hosszú vágta, díszlépés. Lidércnyomás, hallucináció, depresszió, agresszió, progresszió. Ipiapacs és hunyó-bunyó. Viszont elmúlik a baj. Ha a páciens túléli a mellékhatásokat! Amik ellen talán nem ártana bevenni valamit….
Réti János
Új hozzászólás