A DVSC-SCHAEFFLER női kézilabdázói számára a nemzetközi kupabúcsú után sincs megállás. Köstner Vilmos együttese a 2020-as évet nyeretlenül, szerzett pont nélkül indító Alba Fehérvár gárdájához látogatott a bajnokságban.
A vendéglátók önbizalmát valamelyest javíthatta, hogy dunaújvárosi döntetlenjükkel kiharcolták a legjobb nyolc közé jutást a Magyar Kupában. Ráadásul a DVSC a 2013/14-es évadban, még Varga József irányításával nyert utoljára a Köfém Sportcsarnokban. Továbbá kérdéses volt az is, hogy mennyire fogja meg a debreceni fejeket a Kastamonu elleni EHF-kudarc.
Az első gólt ugyan a hazaiak szerezték, ám az első tíz perc abszolút Bulath Anitáéké volt: 4-1-re, majd 6-2-re is elléptek. Ekkor azonban Deli Rita időkéréssel rendezte a fehérvári sorokat, s vészesen apadni kezdett az előny. Köstner Vilmos gyors cserékkel reagálta le az egyéni hibákat, és néhány rontás elegendő volt ahhoz, hogy Arany Rebeka és Vantara-Kelemen Éva is hosszabb pihenőt kapjon.
Az első félóra derekán már csak Kovács Anna és Jeca Despotovic maradt hírmondónak a cívisvárosi kezdősorból. Ebben az időszakban került pályára Bordás Réka, s ez a pillanat a meccs egészére nézve meghatározónak bizonyult. A fiatal beálló nagyot küzdött a falban és három gólt is dobott a játékrész végét jelző dudaszóig. Ekkor már újra megnyugtatóbb vendégelőny világított az eredményjelzőn. A 14-11-és félidei előny kivívásában nagy szerepe volt Triffa Ágnesnek is: a szezon végén távozó kapuvédő fontos védésekkel adott tartást övéinek.
A folytatás piros-fehér szempontból álomszerűen alakult: Vantara-Kelemen visszatért a pályára, s magabiztos lövésekkel pókhálózta ki Mistina kapujának rövid és hosszú sarkait, Bordás pedig ott folytatta, ahol abbahagyta. A 35. percben, nyolcgólos debreceni előnynél nemigen tűnt úgy, hogy a székesfehérváriak a pontszerzés reális igényével léphetnek fel, ám ekkor ismét kritikus időszak elé nézett a Köstner-csapat.
A hazai gólfelelős, Claudine Mendy lövőkedve ezúttal már hatékonysággal is társult, ami viszont igazán szembeötlő volt, hogy a vendéglátók kiváló érzékkel használták ki a Felhő-Öcsi bírópáros megvezethetőségét, s jól adták elő, hogy kétperces büntetéseket érő debreceni szabálytalanságok áldozatai lettek. Érkeztek is a kiállítások, amelyeket rendre jól használtak ki, a debreceni támadósor pedig hibát hibára halmozott ebben a periódusban.
A 49. percben kétgólosra apadt a különbség, ekkor aztán Kovács Anna és Jeca Despotovic bombái és az újonnan beszálló Borgyos Panna lendülete révén visszaverte ellenfele rohamait a hajdúsági egylet.
Három perc volt hátra, amikor mindent eldöntő támadást vezethetett volna a DVSC, ám Kovács Anna az időkérést követően két akciót is lépéshibával hiúsított meg. 31-30-nál aztán Vantara-Kelemen bizonyult higgadtnak, precíz lövése után pedig szerzett labdából is betalált a kapus lehozatalával kockáztató hazaiaknak. 30-33 a vége.
Kellett ez a győzelem, akár egy falat kenyér. Főleg annak tudatában, hogy a közvetlen rivális Érd hazai környezetben szenvedett vereséget a Dunaújvárostól. Ezzel a két csapat helyet cserélt a táblázaton: a Vasutas a negyedik helyre lépett, míg Szabó Edina tanítványai visszacsúsztak az ötödik pozícióba.
A lányok legközelebb Csehországban, a Banik Most vendégeként lépnek pályára az EHF-csoportkör tét nélküli zárásaként, s vélhetően mindent meg fognak tenni azért, hogy szépen zárják nemzetközi kupakalandjukat.
Tóth Sándor
Új hozzászólás