Öt aranyéremmel zárta a dél-koreai Kvangdzsu városában megrendezett vizes világbajnokságot a magyar csapat. A termésen négy versenyző, név szerint Rasovszky Kristóf, Kapás Boglárka, Milák Kristóf és Hosszú Katinka osztozott.
A teljesítmény példa nélkül áll a magyar úszósport történetében, hiszen korábban egyszer sem fordult elő, hogy egyazon világeseményen négy különböző versenyzőnk is a csúcsra érjen. A hangsúlyt mindenképp a „különböző” kifejezésre helyezném, mert mindkét hölgy és mindkét úr különböző utakat járt be addig, míg el nem érkezett a helyre, mely valójában az egyetlen közös pont. Nos, igen, a kvangdzsui uszoda pódiumáról van szó. Annak is a legtetejéről.
Az első aranyat Rasovszky Kristóf szállította. Nyílt vízen, öt kilométeren. A távon, mely keménységből és rátermettségből sokkal többet kíván, mint a medencés számok, hisz nem kizárólag a versenyzésről szól, hanem sok esetben a pofozkodásról, a riválisok tűrőképességének feszegetéséről. Maga Kristóf is elmondta, hogyan próbálták fizikailag „bedarálni” ellenfelei, ám ő egyetlen mozdulattal rendet tett, s folytatta útját a mezőny élén. Pozícióját végig megőrizte, az eredményhirdetés után pedig hallatlan sportszerűségről tett tanúbizonyságot azzal, hogy a versenyre épphogy csak beeső, a távot sereghajtóként záró Mohamed Ibrahim nyakába akasztotta aranyérmét, mondván: „Ezen a távon mindannyian bajnokok vagyunk”.
A még mindig csak 19 esztendős Milák Kristóf már a két évvel ezelőtti hazai rendezésű seregszemlén is megmutatta magát a világnak. Akkor ezüstérmet nyert száz méter pillangón, idén viszont a fő versenyszámának számító kétszázon meg sem állt a dobogó felső fokáig. Teljesítményéről a huszonháromszoros olimpiai bajnok Michael Phelps is elismerően beszélt. Milák Kristóf épp az amerikai legenda világcsúcsát adta át a múltnak. Úszása értékét növeli, hogy Phelps még a "cápadresszekről" emlékezetes római versenyen tempózta legjobb idejét - kereken tíz évvel ezelőtt. Akkor azt gondoltuk, megdönthetetlen a csúcs, ám a magyar tehetség majdnem egy másodperccel hozott jobbat.
A Honvéd versenyzője bevallása szerint nem igazán híve a felhajtásnak, márpedig a hazai és nemzetközi sportsajtó egyaránt tőle hangos ezekben a napokban. Remélhetőleg Kristóf nem válik áldozatává annak a már-már hisztérikus őrületnek, mely pillanatok alatt kap lángra, s legalább olyan gyorsan alszik ki, amint jön egy új sportoló, akin ámulni és bámulni lehet. Hisz ki ne emlékezne arra, mi történt annak idején a tinédzser Gyurta Danival – azt azért gyorsan megjegyezném, hogy az athéni játékok után poklok poklát megjáró mellúszó végül befutotta a tehetségéhez méltó pályát, s példaértékű sportemberré érett. Abban mindenesetre mindannyian bízhatunk, hogy a magyar úszósport közege sokkal érettebb és felkészültebb annál, minthogy egy újabb rendkívüli tehetséget hagyjon akár csak ideig-óráig is ugyanabba a folyóba lépni. Magyarán, ha Kristóf letér arról a bizonyos útról, valószínűleg lesz majd elég kéz, mely értő gondossággal visszatereli őt. Elvégre Michael Phelps őszinte csodálatát nagyon kevesek érdemelhették ki idáig.
Ahogy minden bizonnyal kevés olyan nő akad kerek e világon, aki egyetlen mosollyal képes milliókat levenni a lábáról. Igen, a sikersztori harmadik főszereplőjéről, Kapás Boglárkáról van szó, aki a kvangdzsui világbajnokságig hiába ostromolta a csúcsot, a dobogó tetejéig „csak” Európa-bajnokságokon kapaszkodhatott fel. A jellemzően hosszabb távokra fókuszáló versenyző azonban nemrég előtérbe helyezte a 200 méteres pillangóúszást. Dacára annak, hogy már a honi mezőnyben is olyan kivételes sportolókkal kell szembenéznie, mint Hosszú Katinka, vagy a korosztályos olimpiai bajnok Szilágyi Liliána, akinek nem mellesleg ez a fő versenyszáma.
Bogi talán már az éremszerzést is bravúrként könyvelte volna el abban a pillanatban, amikor negyedik helyen ráfordult az utolsó ötvenre. Megindította hát hajráját, és talán ő sem hitte el, amikor neve az eredményjelző első helyén villogott. Meghatottsága a mix zónában és az eredményhirdetéskor egyaránt érzékelhető volt. Amikor pedig arról beszélt, hogy lassú volt a mezőny, és gyenge idővel lehetett nyerni, vélhetően mindannyian megértettük, hogyan vált ennyire erős, kitartó, s nem utolsósorban sikeres sportoló ebből a látszólag kicsi és törékeny lányból.
A sorból természetesen nem hiányozhat Iron Lady sem. Azaz Hosszú Katinka, akinek újabb sziporkája aligha lepett meg bárkit is. Minden idők talán legjobb úszónője mindkét vegyesúszó számban besöpörte a legfényesebben csillogó medáliát. Viszonylag simán, bár fölénye ezúttal nem volt medencehossznyi, és rekordok sem dőltek. Az persze továbbra is vitán felül áll, hogy a tokiói olimpián keveseknek mutatkozhat reális esélye megközelíteni őt.
Merthogy Tokio minden nappal egyre közelebb. S talán elfogultság nélkül állítható: aki hangos magyar sportsikereket kíván megélni, nem nyúl mellé, amikor a soron következő ötkarikás játékok úszóprogramját minden más sportágénál előbbre helyezi.
Tóth Sándor
Új hozzászólás