Rossz étvágyat kívánunk!

Tessék választani!

Az emberi leleményességnek (vagy hülyeségnek)  nincs határa. Megyénk északi részén található az a bevásárlóközpont, ahol az outlet, vagy ha úgy tetszik, az ötlet megszületett. Hogy ez járt-e mondjuk megrőltetéssel vagy székrekedéssel, nem tudom.

Az embernek hosszabb bevásárlás és esetleg valami finomság elfogyasztása után akadnak biológiai szükségletei. És ha menni kell, hát menni kell.

Irány a toalett! Tiszta, már-már nyugati körülmények fogadják a vendéget, halk zene, andalító harmónikaszó. És a technológia ezekben az esetkeben mindenkinél ugyanaz. Sorjáznak a fülkék egymás mellett. Kinyitom az ajtót, szemben a hófehér fajansz, majd  - hogy a többiek, akik a pisszoár előtt ácsorognak, ne lássanak semmit - magamra csukom a fél négyzetmétert. Még rá is reteszelem, nehogy benyisson valaki.

Guggoló bemutató következik, amikor rámeredek az ajtó belsején álló reklámra. Üveglap alatt, bekeretezve, kinyomtatva.

"Ügyintézés" közben az olvasható, hogy február 16-án és 17-én milyen menűvel várják a vendégeket a szomszédos vendéglátó helyen. Mindeközben kintről vizelet csurgása hallik, mint szilaj pataké valahol a Bükkben, a szomszéd fülkében pedig valakinél lágy szellő fuvallata csap át orkán erejű viharba, nekem pedig eláll a lélegzetem.

Azon gondolkodom, hogy mit is mondott legutóbb a proktológusom, amikor feltolta a "csőgörényt" hátulról... Ja, már emlékszem! A zöldbableves, meg a csirkepaprikás a legjobb a budin való elmélkedésre.

Csak össze ne csináljam magam!

W. Gy.

 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.