1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
Ez azt jelenti, hogy a bíróság az adott ügyben az egyoldalú szerződésmódosítás vizsgálata körében kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a bank
- az árfolyamváltozást szabályszerűen számolta- el,
- egyéb költség- és kamatmódosításai szerződésszerűek-e, nem élt-e vissza erőfölényével.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.
Ez a megfogalmazás egyértelmű, kizárólag a bank egyoldalú szerződésmódosítása egyéb elemeit lehet vizsgálni egyedi esetekben
3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.
Az egyedi esetekben vizsgálni kell, hogy a pénzintézet mennyire figyelmeztette az adóst a devizaügylet kockázataira.
4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.
4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.
Miután a hitel kifolyósítására sor került az adós részére, a bíróságnak egyedileg kell meghatározni a felek közötti elszámolás elemeit, azaz mennyi az adós tartozása és jövőre nézve és milyen törlesztőrészleteket kell továbbiakban fizetnie.
5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
Ez is a pénzintézet és az adós közötti elszámolás eleme lesz.
6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.
A leértékelés hatásain túl az egyéb egyoldalú szerződésmódosítás elemei jogszerűségének megítéléséhez szükséges az Unió Bírósága döntése
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.
Ez az értelmezés lehetőséget ad arra, hogy – miután általában hosszútávú szerződésekről van szó – egyedi perben jövőre nézve a bíróság állapítsa meg a szerződés mindkét fél számára elfogadható feltételeit akkor is, ha egyébként a szerződés nem érvénytelen.
Dr. Dobrossy István ügyvéd
