A kormány szándéka a hazai fizetések európaihoz közelítése. Köztudottan sokat muszáj tenniük érte, mert tőlünk nyugatabbra a munkáltatók, a tisztességesen elvégzett munkáért sokkalta többet adnak.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint hazánkban a bruttó átlagkereset 318 ezer forint. Honfitársaink jelentős részének véleménye szerint ez az összeg kevesek átlagon felüli és a többség átlag alatti fizetéséből jön ki. Vagyis, ha a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek havi 5 milliós apanázsához hozzáadjuk húsz közmunkás bérét, akkor kapunk nagyjából 318 ezret. A Matolcsy milliók plusz 26, minimálbérért dolgozó fizetése ugyancsak a statisztikai átlagot hozza.
A királyi média napok óta harsogja, miszerint Magyarország bérügyileg európai dobogós. Minden híradásban elhangzik: míg nálunk a dolgozók egy év alatt tizenkét százalékkal többet visznek haza, addig az uniós átlag három százalék. Szépen hangzik, ám van egy kis csúsztatás. A tizenkét százalék az átlag bruttó 318 ezerhez viszonyítandó, míg az EU-s három a nyolcszázezer vagy annál nagyobb bérhez. Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad, azaz a fizetések, összegben nagyjából ugyanannyival emelkednek nálunk és a Lajtától nyugatra is. Akárhogy nézzük, a honi keresetek nem közelítik az EU-s átlagot. Persze kivételek vannak. Például a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését azért emelték 5 millióra, hogy az nemzetközileg is versenyképes legyen.
A kétszámjegyű bérnövekedés a versenyszférában következett be. Az állami foglalkoztatottak már kevésbé örülhetnek. Sőt, a kormány, hazánk közel három millió nyugdíjasa számára is csak 2,7 százalék nyugdíjemelést tervez.
A munkaadókra a fizetésemelés kigazdálkodása komoly terheket ró. Rossz szokás szerint, a megnövekedett költségeket a lakosságra hárítják. Ez áremelkedéssel jár. A rendszeresen vásárlók, főleg az élelmiszereknél tapasztalhatnak látványos drágulást. A minimálbéren élők, a közmunkások, a nyugdíjasok, az átlag bruttó 318 ezer alatt keresők jövedelmük jelentős részét költik enni valóra (másra nem is nagyon jut). Számukra a bevételek reálcsökkenést jelentenek. Idén számszakilag esetleg tényleg többet visznek haza, de a növekedést a szükséges kiadások azt meghaladják.
Összegezve: hazánkban dolgozó honfitársaink kisebb része élvezheti a fizetésemelések jótékony hatását. Többségüknél nem változik semmi, vagy a nadrágszíjat még inkább össze kell húzni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás