Aranyaim

Akad köztük debreceni is. Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer hetvenkilencedik eleme.

Vegyjele: Au. Latin neve: Aurum. Az arany a pénzrendszer kezdete óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. A papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék. Az arany árfolyamát a kereslet és a kínálat határozza meg.

Sokan manapság is aranyban kívánják tartani befektetéseiket, mivelhogy az arany közel állandó értékű, megbízható eszköz. Ezt az igényt hivatott kielégíteni az úgynevezett befektetési arany.

A nemesfém a mindennapi életben ugyanúgy jelen van, mint a pénzvilágban. Rengeteg arany van birtokunkban, bár az esetek többségében inkább fogalmilag. Íme, egy teljesség igénye nélküli felsorolás.

Kedvenc filmsorozataim természettudományos tv csatornákon láthatók: Aranyláz Alaszkában, Ausztrál aranyásók, Aranyláz a Bering-tengeren. Nagy filmem, a Chaplin főszereplésével 1925-ben filmvászonra került Aranyláz.

Könyvek között is akad aranyos: Jókai Mór: Aranyember, Ilf-Petrov: Aranyborjú.

Költőm nem is lehet más, mint Arany János.

Telkibányán szívesen járok (annál jobban csak Selmecbányán), hiszen területén a középkorban jelentős aranybányászat folyt. A helyi bányászati múzeumban mai napig megtekinthetők a valamikor kinyert értékes aranyrögök némelyike.

Történelmi rejtély, ami megoldásra vár: a második világháború végén a mai Lengyelország területén eltűnt (elrejtették?) egy német aranyvonat. Vajon hova? Csak sejtik, hol lehet.

Szívesen megfordulnék a Wall Street tőzsdepalotájába. Érezni, látni szeretném azt a rengeteg pénzt, részvényt és aranyat, ami a „parketten” percek alatt gazdát cserél. Ezek után talán nem is meglepő, hogy szívesen böngészek tőzsdei árfolyamokat (tőzsdézgetek is), olvasok gazdasági híreket, kedvenc tárgyam pedig az aranytömb.

Bakancslistámon előkelő helyet foglal el a Szigetköz régi Duna partján történő aranymosás. Az aranyló szemcséket a folyam az Alpokból görgeti le. A rögök a kavicsos mederfenéken elemeire zúzódnak szét, de napi egy-két gramm szemcse így is kinyerhető (kb. huszonötezer forint értékű).

Aki az erdélyi Aranyos folyóban megmosakszik, az gazdag lesz – tartja a hagyomány. Eddig kétszer vizeztem arcomat, talán a lelki gazdaságra már ráleltem, anyagiakban lassabban gyarapodok.

Komolyan veszem a figyelmeztetést: nem mind arany, ami fénylik. A nemes fémmel való foglalatosság okán képes vagyok megkülönböztetni az értékest a gagyitól, hasonló módon, mint a bor esetében. Tokajban hetenként megfordulva, az évek folyamán szert tettem arra a képességre, hogy például a Tokaji és a Mádi furmintot képes legyek megkülönböztetni.

S ha már fentebb szólást idéztem, akkor most két aranyos közmondásból egy harmadikat próbálok kreálni. Az első: Ki korán kel, aranyat lel. Második: Hallgatni arany. Következtetés: Ki korán kel, hallgasson!

Az arannyal sokan viccelnek is. Álljon itt egy a sok közül: 1. nap: három aranyásó megy a hegyek felé. 2. nap: két aranyásó megy a hegyek felé. 3. nap: egy aranyásó megy a hegyek felé. 4. nap: három sírásó megy a hegyek felé.

A végére hagytam az aranymánia egyik debreceni vonatkozását. A tavalyi év egyik leglátogatottabb rendezvénye, a Déri Múzeumban bemutatott Erdélyi aranyleletek c. kiállítás volt.

Somogyi Ferenc