Az ország települései egymás után állítják össze értéktáraikat. Számba veszik lakóhelyük nevezetességeit, emlékeit, érdekességeit. A lajstromba vett értékeket nyomtatott formában rögzítik és tárják a nagy nyilvánosság elé. Az ország távolabbi szegleteiben élőknek a tárak segítik programjaik összeállítását.
Hajdú-Biharban is számtalan látnivaló akad. A megyében, de az országban is egyedülálló ipari emlék a létavértesi vízi vágóhíd. Az országban példa nélküli módon a feldolgozó üzemet vízfolyás fölé építették. Épületét a létavértesiek által folyónak emlegetett Kék-Kálló (vízügyi szakberkekben II. számú főfolyás) városi szakaszán húzták fel. Még 1904-ben, a jelen embere számára ismeretlen erdélyi mester tervezte és kivitelezte. A megrendelők azért választották a patakot, mert a vágóhídi munkafolyamatok során keletkezett melléktermékeket egyenesen a vízbe ereszthették. Mostanság nem engedélyeznének egy ilyen technológiájú húsüzem működtetését, hiszen erősen környezetszennyező. Akkortájt a vér és a hulladék gyakran vörösre színezte a folyás vizét. Főleg nyári melegben hamar büdösödött. Azonban azokban az időkben nem sokat törődtek a szennyezéssel, a környezetvédelem még gyerekcipőben sem járt.
A vágóhíd épülete téglaboltíves alapra, a víz fölé emelték. A két parton kialakított kőfal alapra támasztották az acélgerendákat, melyekre a poroszsüveg alakú építményt húzták fel. Padlóburkolata simított beton, melynek közepére két vasrostély került, melyeken keresztül folyt az állati hulladék a vízbe.
A vágóhíd udvarán helyezték el a szarvasmarhák lekötésére szolgáló derékszögű állatlekötő prémfát. Mellé került két szín, a szalmát, valamint az elkobzott termékeket tároló.
Amíg a húsfeldolgozó üzemelt, hetenként vágtak hízókat, marhákat. Érdekes módon, annak ellenére, hogy a környéken rendszeresen tenyésztettek juhokat, csak szüret idején vágtak a gyapjas állatokból.
A hentesek rendszeresen dolgozhattak, a vágóhíd biztos megélhetést biztosított számukra. A településen a mészárosság előkelő mesterségnek számított. A helyi társadalmi hierarchiában az értelmiség és a parasztság között helyezkedtek el.
A vágóhídi technológia fejlődésével a húsüzem elavulttá vált, ezért bezáratták. Jelenleg a vízivágóhíd melletti húsüzemben vágják és dolgozzák fel az állatokat.
A vízi vágóhíd jelenleg is áll. Műemlék. Látogatható.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás