A tervtanácsi hozzájárulást követően a jogerős építési engedélyt is megkapta a diósgyőri vár rekonstrukciójának második és harmadik üteme, a munka a jövő évben megkezdődik és várhatóan két évig tart.
A vár eredeti pompájában újul meg, miként környezete is - közölte Kriza Ákos Miskolc polgármestere és Rostás László, a város főépítésze a várban tartott sajtótájékoztatón hétfőn.
A Modern Városok Program keretében folytatódik a vár rekonstrukciója, amelynek első szakasza 2014 nyarán fejeződött be, akkor arra zömmel uniós forrásból 2 milliárd 714 millió forintot fordítottak.
A közbeszerzési eljárást követően a 2018-ban kezdődő felújítás során visszaépítik a délnyugati csonka tornyot és a nyugati palotaszárnyat, a palotaszárnyak és a tornyokra visszakerülnek a tetők.
A rekonstrukció érinti a külső várat is, ahol igen jelentős munkálatok történnek majd, ezt egészíti ki a vizesárok helyreállítása, a hidak rekonstrukciójával.
A projekt mintegy 8,5 milliárd forintba kerül, uniós, állami és pályázati forrásból valósul meg.
A miskolci önkormányzat célja, hogy megtörténjen a Nagy Lajos korabeli vár hiteles rekonstrukciója, és teljességében bemutathatóvá váljék a magyar történelem egyik legjelentősebb korszakának emléke, ezzel párhuzamosan a vár és közvetlen környezete Közép-Európa egyedi és meghatározó turisztikai vonzerejévé váljon - mondta Kriza Ákos.
A várat a történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki.
Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.
Rostás László a sajtótájékoztatón közölte: a vár újjáépítése után is folytatódnak a régészeti feltárások.
MTI
Új hozzászólás