Kies kis hazánkban, a rendszerváltás után huszonhét évvel megtörtént az a csúfság, hogy csak a Magyar Rádiónak maradtak országos csatornái.
A Class FM hétvégi elhallgatásával (elhallgattatásával?) a honi frekvenciákon a kormánypárti rádió egyeduralkodóvá lett. Négy csatornájától (Kossuth, Petőfi, Dankó, Bartók) telítettek a sávok. Az állomáskereső potmétert tekerve unos-untalan ezen rádiók műsorai találhatók…, no meg néhány erősebb sugárzású román adóé. A helyiek utánozni próbálják a megszűnt nagyokat (Sláger Rádió, Class FM), kiknek munkatársai stílust, rádiózási trendet teremtettek, ám ahhoz megfelelő kaliberű műsorvezetőkre lenne szükség, akikből, valljuk be, nem akad minden mikrofon mögé, ebből következően igyekezetükből mindössze gyengécske utánzatra telik.
A Class FM elnémulása két és fél millió hallgatót érintett. A rádió napjaik szerves részévé vált. A reggeli Morning showra keltek, amelyben Sebestyén Balázsék mosolyt varázsoltak a legálmosabb arcokra is. Az utolsó országos műsor volt, ahol még érvényesült a szólásszabadság. A napközbeni és esti zenei kínálat kapcsán megint csak sokan hallgatták hűségesen a Class FM-t. A rádió elhallgattatásával a kormány közvetlenül, ily módon is belenyúl állampolgárai magánéletébe, szokásaiba.
2016-ra a honi rádiózás visszasüllyedt az előző rendszer egyoldalúságának szintjére. Akkor a Kossuth és a Petőfi létezett és kész. Mostanra a történelem ködébe vesztek a rendszerváltás idején és után induló rádióállomások (Juventus, Danubius, stb.). 2009-ben a tulajdonosi kör csődbe vitte a Sláger Rádiót, most ugyanazok kivégezték a Class FM-et. Véletlen? A kívülálló csak azt érzi, hogy a háttérben piszkos munka folyik, melyet a regnáló hatalom inspirálhat. A Népszabadság dicstelen, hirtelen megszűnése sem lehetett a véletlen műve. A legnagyobb példányszámú ellenzéki orgánum témáival, kormányt bíráló cikkeivel szálka lett a fideszes vezetés szemében. Nem direkt, hanem arra kapható cégek közbeiktatásával likvidálta a neki nem tetsző lapot.
A magyar média kilencven százaléka a kormány kezébe került. Az utolsó mohikánok (ATV, az ellenzékibe átcsapó HírTv) próbálják ellensúlyozni a zöm eléggé egyoldalú, a kormány által sugallt tájékoztatását. Az említett tv-csatornákon túlmenően az internet világának viszonylagos függetlensége biztosít tájékozódási lehetőséget, viszonyítási alapot, mely eredményeként kikövetkeztethető egy-egy hír valóságtartalma. Kényszerű megoldás lehet a külföldi hírforrások figyelése is. Száz szónak is egy a vége: Magyarországon megszűnt a sajtószabadság, a sokszínű tájékoztatás lehetősége.
Az iskolák államosítása, az energiaszolgáltatás állami kézbe erőltetése, a közigazgatás centralizálása, mind-mind jelzi a kormány valós szándékát. Orbánék úgy vélik, hogy mostanra érett meg az idő egy totális államirányítás bevezetésére. Az ellenzék szétverve, az ellenzéki médiumok elnémítva, az energia a kormány ellenőrzése alatt, azaz minden együtt van egy diktatórikus hatalom kiépítésére. A teljhatalmának megerősítésére törekvő kormányzat eddig meghagyta a demokrácia egyes elemeit. Mostanra jutott odáig, hogy felszámolja ezeket a maradványokat, és az Orbán kormány, az eddigi autokrata vezetési módról diktatúrára vált(hat).
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás