21 gramm a lélek súlya. Legalábbis egyes kutatások szerint, minden ember pontosan ennyit veszít testsúlyából, amikor meghal. Mások szerint a „lélek” nem is létezik. Csupán az utolsó adag levegő, az utolsó szusz távozik az emberi testből.
- Igenis, létezik az emberi lélek – állítja Árvai Attila parapszichológus, író, aki már 1990 óta kutatja a halál közeli állapotot.
- Bizonyítékok vannak arra, hogy igenis látható és mérhető a lélek. A különleges eljárással készült fényképeken látszik, ahogy eltávozik a lélek a halál pillanatában. Ezt, a testből kiemelkedő, illetve a test fölött megjelenő más színű, jól látható amorf formák jelezték.
A nyolcvanas években külföldön is folytattak ilyen jellegű kísérleteket. Ezt ugyanolyan eljárással végezték, mint amilyennel az aurafotókat készítik. Többen próbálkoztak a lélek súlyának megmérésével is. A kísérletek szerint, a halál pillanatában egy bizonyos mérhető mennyiséggel csökken a test súlya. A kétkedők ezt a súlycsökkenést csak az izmok elernyedésének, és a különböző testi változásoknak tudták be – nyilatkozott a magyar parapszichológus.
A 21 gramm-elméletet először egy amerikai orvos, Duncan MacDougall állította fel a huszadik század elején. MacDougall karrierjét ennek bizonyítására áldozta. Elgondolása szerint, amennyiben az embereknek valóban van lelkük, az valamilyen anyag formájában van jelen a testben. Ebből következőleg a tömege egyértelműen mérhető.
1907-ben MacDougall hosszas kísérletsorozatba fogott. Egy kórházi ágyat átalakítot pontos mérleggé. Ezen halálos betegeket figyelt meg, amint elhunytak. A mérleg érzékenysége miatt, az orvos elsősorban tuberkulózisos betegekkel kísérletezett, akik végelgyengülésben haltak meg, és keveset mozogtak utolsó óráikban.
Hat ember vizsgálata után, MacDougall 15 kutyával is megismételte a kísérletet, ugyanis vallásos meggyőződése szerint az ebek nem rendelkeztek lélekkel. A vizsgálatok elvégzése után kijelentette, hogy az emberek 21 grammot veszítettek testsúlyukból haláluk pillanatában, míg a kutyák semennyit. (bár, ezt az utóbbi tényt a lélekvándorlás hívei már akkor vitatták)
MacDougall alapos vizsgálatot akart végezni, és mielőtt publikálta volna eredményeit, egyszer ő maga is felfeküdt a mérlegágyra. Igyekezet minél jobban kiszorítani a tüdejében lévő levegőt, ez azonban nála nem jelentett számottevő súlycsökkenést.
Tanulmányát többen is támadták. Volt, aki azt kifogásolta, hogy a mérleg nem volt kellően pontos, mások azt vetették a szemére, hogy kevés volt a kísérletben megfigyelt betegek száma, megint mások pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a halál időpontjának pontos megállapításakor keletkezhettek mérési hibák.
„A lélek, gyakorlatilag az utolsó lehelet távozásakor hagyja el a testet” - írta MacDougall. „A nyugodtabb természetű emberekben azonban akár egy percig is ott maradhat.”
A doktor később azzal is próbálkozott, hogy röntgenfelvételeket készítsen a lélekről.
A tudomány mai képviselői megmosolyogják ezt a kísérletsorozatot.
„Komolytalanok ezek a vizsgálatok, hiányzik belőlük a tudományos alaposság” - nyilatkozta Robert Stern orvos - Az elhunytak teste idővel rengeteg súlyt ad le. A lizoszómáknak nevezett sejtszervecskékben lévő enzimek a szövetek anyagait gázokká és folyadékokká alakítják.
„Ezért fordulhat elő robbanás, ha találnak egy tömegsírt, ugyanis ott rengeteg gáz halmozódik fel az oszlásban lévő testek miatt” - mondta a patológus szakértő.
A lélek léte több ezer éve foglalkoztatja az emberiséget. A különböző vallásoknak is a szoros része, és az orvostudománynak is több ága foglalkozik vele.
Ennek ellenére, azonban még a mai napig sem tudjuk, hogy pontosan miből áll a lélek.
dalnoky
Új hozzászólás