Évről-évre szebbnél szebb naptárakat jelentetnek meg. Szép tájak fotóit tartalmazóktól kezdve, a cicás-kutyusos cukikon át, az álomverdákig (plusz aligruhás bombázók) bezárólag, széles a paletta. Ja, ne feledkezzünk meg a honi naptárdíváról, Kiszel Tündéről sem, aki minden évben kijön, egy magát népszerűsítő kiadvánnyal!
Készül zseb, asztali, fali és határidő napló formájában, ajándéknak vagy praktikus használati eszköznek.
Vannak naptárak, melyek gyönyörködtetés szándékával készültek, mások precízen jelölik a névnapokat, s akad nem kevés, melyek bőséges egyéb információkkal is ellátnak. Kiadójuk bárki lehet: könyvkiadó, szervezet, alapítvány, magánember.
Bár lassan közelítünk az év feléhez, egy fali naptárat csak a napokban, ráérő néhány percemben (milyen ritkaság!) vizslattam tüzetesebben. A tanteremben a tanév eleje óta lóg a falon, de eddig valahogy elkerülte érdeklődésemet. Egyik óraközi szünetben (nem tudom, mitől vezérelve?) megálltam előtte. A lepedő nagyságú kiadvány az iskolai év fontosabb eseményeinek, rendezvényeinek dátumokhoz kötött tájékoztatóját tartalmazza. A pedagógus értesülhet a diákolimpia, vagy a megyei és országos tanulmányi versenyek időpontjairól, érettségik idejéről, iskolai szünetekről. Az Oktatási Hivatal gondozásában megjelent naptár hemzseg az egyebek jelölésétől is. A kevésbé tájékozott tanerő is megtudhatja, mikor lesz a költészet vagy a Föld napja. Csak egyvalamit kereshet hiába: a pedagógusnapot. Feltüntették a nemzeti ünnepeket, a fontosabb jeles napokat (karácsony, húsvét, pünkösd), csak az oktatásban részt vevőkét nem. Tette mindezt a honi oktatás egyik legjelentősebb szerve.
Ennyit a pedagógusok megbecsüléséről.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás