Amikor február 21-én a spanyol labdarúgó-bajnokságban a Barcelona hazai pályán kapott ki a Malagától, felszisszentem, bosszúsan csóváltam fejem. Igazi totógyilkos meccsnek bizonyult.
Sportfogadók körében komoly a bizalom a Barca iránt. Messi, Iniesta, Neymar, garancia a sikerre, de ezúttal semmi sem jött össze a katalán csodacsapatnak. A fogadóirodák a hazai, azaz Barcelona győzelemért 1,1-szeres pénzt fizettek volna. Gyanítom, a Szerencsejáték Rt. aznap kimondottan jól járt, a fogadóknak pedig maradt a siránkozás. Február 28-án a Lokival azonban nyertem, idegenben a Puskás Akadémia ellen győzött.
Naponta tippmixelőként óvatos dicsekvéssel jelenthetem, hogy a Barca meccs az utóbbi idők egyetlen betlije volt. Hétről hétre haszonnal zárom játékaimat.
Körülbelül két hónapja megváltoztattam tippmixelési módom. Újabban gazdasági vállalkozásként tekintek a fogadásra, melynek lényege (mi más lehet?) a haszon. Amióta nem egy-két szelvény kitöltésével próbálok meggazdagodni, kimondottan sikeres a vállalkozás. A szerencsejátékot űzők legkomolyabb hibája a nagy nyerés délibábja. Sutba vágják a legalapvetőbb matematikai igazságokat. Minél több és minél nagyobb szorzójú mérkőzések megtippelésével arányosan csökken a nyerés lehetősége. Egyetlen találkozó esetében is egy a háromhoz az esély (tenisznél, snookernél, dartsnál ötven százalék, minden újabb tipp esetén háromszorozódik.
A fogadás egyszerre gazdasági vállalkozás és pszichológia. A haszonelvűségről már tettem említést. A nyereséges sportfogadás pszichés tényezője az önuralom, mértékletesség és a kitartás. A tudatos tippmixelő tartja magát elveihez. Önuralmat gyakorol, amikor nem csábul el egy-egy szirénmeccs szorzóinak láttán. Egy szelvényen egy, esetleg két, alacsony szorzójú eseményt fogad meg. A kevés számú tipp, az alacsony szorzó nagyobb esélyt ad a nyereségre. Ez a mértékletesség. A néha bekövetkező bukás okozta rosszkedven a kitartás segít át.
Egy gazdasági vállalkozás törzstőkével rendelkezik. Célja nem lehet más, mint a tőke megőrzése és nyereség elérése. Nincs másképpen a gazdaságelvű tippmixelésnél sem. A játék elkezdésekor a fogadó az induló összeg (tőke) csak akkora (huszad, de inkább harmincad) részét teszi meg, melynek esetleges elvesztése elviselhető mértékű. A veszteség pótlása kötelező. A vállalkozó fogadó a tőke feletti résszel játszik. A nyereséget kettéosztja. Egyik része a tőkét gyarapítja, másik részét fordítja újabb tippekre. Egy vesztes kimenetelű fogadás után a korábban félretett nyereséghányad egy óvatos része kerül aktivizálásra.
A sikerességet számtalan tényező növeli. A minél több információ növeli az eredményességet. A tudatos szerencselovag sohasem szimpátia alapján fogad. Hiába kedvel együtteseket (Real Madrid, Barcelona, Paris SG), csak akkor fogad rájuk, ha mutatói, statisztikái meggyőzőek. A haszonelvű fogadó többnyire hazai győzelmekre fogad, vagy ha interneten játszik, akkor előnyben részesíti a kétesélyeket.
A tippelésnek számtalan módja dívik. Ki erre, ki arra esküszik. A piramisos fogadásnál a játékos rövidebb-hosszabb ideig visszaforgatja a nyereséget, egy összeg reményében. A duplázós addig duplázza a téteket, míg nyer. A nagy összeggel kevés eseményt, kis oddsot fogadók nyernek jó eséllyel.
Az interneten kereng egy tippmix szelvény fotója, melyen a fogadó 2 darab 1,1-es szorzójú találkozót jelölt meg. Volt fölösleges tízmilliója és nyert huszonegyet. Néha magam is próbálkozom. Legutóbb 1,03-as, 1,08-as és 1,02-es teniszmérkőzésre ötezer forinttal fogadtam. Ötszázhetvenhárom forintot „kaszáltam”. Biztos van, aki a haszon mértékét olvasva, elnézően csóválja fejét. Én azonban azt vallom: sok kicsi, sokra megy.
Befejezésül azért hadd figyelmeztessek! A fogadás ne pénzpocsékolás legyen. Aki sportfogadásra adta fejét, csak akkora összeggel tegye, amennyi nem okoz problémát a családi költségvetésben. Arra is vigyázni kell, hogy a fogadás ne váljon szenvedéllyé.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás