A Gambrinus közben harminc éve működik a Bihar Antikvárium. Több ezer régi könyv bemutató és árusító helye. Térképek, fotók, bakelit lemezek bővítik a választékot. Az új könyvek iránt érdeklődők is megtalálják olvasni valóikat. A könyvkereskedésben nemcsak eladás, hanem felvásárlás is folyik. Különböző okok miatt főleg magánszemélyek, ritkábban intézmények kínálják eladásra könyveiket.
Az antikvárium könyvaukciókat is szervez. Évente egy alkalommal, többnyire karácsony előtt kerülnek kalapács alá ritkaságok, érdekes nyomtatott kiadványok. Idén tizennegyedik alkalommal szerveztek aukciót, melyet november 21-én délután a Debreceni Művelődési Központ Pódium termében tartottak. Négyszáztizenegy tétel várt licitálókra. Az érdeklődök az aukció előtti hetekben ráklikkelhettek a könyvárverés anyagára, letölthették a bolt honlapjáról, az eladótérben pedig valóságában tekinthették meg azokat.
A könyvekre ráígérni előzetesen, telefonon, illetve az aukció ideje alatt személyesen lehetett. Akadt olyan vásárolni szándékozó, aki – nem ismert okok miatt – megbízottján keresztül, telefonon közölte árajánlatait.
Az aukcióra körülbelül ötvenen jöttek el. A megjelentek örömmel konstatálták, hogy a jelenleg folyó népbutítás ellenére még vannak, akiket érdekelnek a könyvek, azokat örömforrásnak, művelődési és szórakozási lehetőségnek, értéknek tartják. A licitek ötezer forintig kétszáz, tízezerig ötszáz, húszezerig ezer forinttal és így tovább emelkedtek.
A négyszáztizenegy tétel között könyvek, képeslapok, dedikált kiadványok, kéziratok, metszetek, térképek, részvények egyaránt megtalálhatók voltak. Az árverés legértékesebb darabjának Bél Mátyás: Notitia Hungariane című munkája bizonyult, melyet 1,2 millió forintért talált új gazdára. Érdekes ritkaságnak bizonyult a 214-es tétel, Sárkány Miklós: Élményeim az első világháborúban című kéziratos, háromkötetes munkája. A darab értékét növelte egyedisége, történészek számára a forrásértéke, díszes kötése és az a tény, hogy idén emlékeztünk meg az első világégés kirobbanásának századik évfordulójáról. A licit százötvenezerről indult, nyolcszáznyolcvanezernél ütötték le.
Az Angol királynő Szálloda Étterméről készült képeslap tizenhatezer forintért, Márai Sándor naplója (1943-44) hatezer helyett huszonnyolcezerért, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című huszonegy kötetes munka háromszáznyolcvanezerért kelt el. Egy tihanyi (az apátsággal a központban) képeslap kikiáltási árát ezerkétszáz forintban állapították meg, valakinek tizennyolcezret is megért. Érdekes ritkaságként árverezték el egy 1567-ben Tokajról készült, egy lapból álló metszetet és útmutatót. Személy szerint szívesen „ringbe szálltam” volna a Magyarország vármegyéi és városai (szerk.: Borovszky Samu) sorozat néhány kötetéért, ám ritkasága és értéke okán ötvenezer forintos átlag kikiáltási ára pénztárcámnak soknak bizonyult.
Az aukcióra meghirdetett tételek nagy részét megvették. Csak tippelni lehet, hogy a megjelent publikum, illetve a telefonon licitálok összesen mekkora összeget szántak a ritkaságok megszerzésére. Legóvatosabb becslések szerint is meghaladja a tízmilliót.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás