A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint hazánkban a foglalkoztatottak száma alig ezernyolcszáz fővel növekedett. Miután a közhasznú tevékenységben tevékenykedők (150 ezer) mellé újabbak nem társultak, így alig érzékelhető növekedésről van szó. Jelenleg az országban 4,127 millióan dolgoznak.
A szám mutatósnak tűnik, de ha levonjuk belőle az inproduktív munkát végző közhasznúak máfélszázezrét, már nem annyira rózsás a helyzet. A kormány, nagy valószínűséggel, kampánycélzattal duzzasztotta fel a közhasznú foglalkoztatottak létszámát, amely az önkormányzati választások után drasztikusan csökkeni fog (lásd a parlamenti választások utáni heteket!). A kormány az ez évi költségvetésbe egyszerűen nem tervezett be akkora tételt, mellyel egész évben finanszírozhatna ekkora, értéket elő nem állító munkássereget. A 2010-es választásokat megnyerve miniszterelnökünk megígérte, hogy kormányunk tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt. Időarányosan négyszázezernél kellene tartani. Ha a közhasznú munkásokat nem számítjuk, akkor a százezres növekedés is csak visítva jön össze.
Ezért kell megbecsülnünk minden olyan hírt, amely munkába állásról vagy maradásról szól. A minap a helyi újság címoldalon hozta Somogyi Béla alpolgármester jövője megoldódásának hírét. Örvendetes, hiszen az önkormányzati választások után felálló új városvezetési struktúrában (a lapokat előre leosztották, annyira biztosak a győzelemben) neki nem szántak szerepet, ám nem kerül az utcára. A választások másnapján, új munkahelyen folytathatja. Nem fogja a munkaügyi kirendeltséget járni, álláskereső támogatáson életét tengetni, egyre halványabb reményekkel új állások után kajtatni, vagy az illetékesek megalázó munkahelyajánlatain szörnyülködni. Fizetésileg is jobban jár, hiszen új beosztásában harmincezerrel (igaz bruttó) többel díjazzák munkáját, plusz, ami még csurran-cseppen. Jobban jár az állam is. Több fizetésből több járadék, adó vonható le, több jut a közös büdzsébe, s onnan beruházásokra, vagy rászorultakra.
Igen, ehhez hasonló hírekkel kell a lapokat, hírportálokat teletömni. Az ukrán válságról írottak lehangolnak, a földhaszonbérleti pályázatban vesztes állattenyésztők ügye bicskanyitogató, a Loki szereplése elkeserítő. Csupa, csupa rossz hír, hangulatunk elrontója, rosszkedvünk generálója. Üdítő kivétel az alpolgármester úr állásgondja megoldódásáról szóló híradás.
Annak még jobban örülnék, ha Kovács József, Nagy János, X.Y., vagy V.Z. munkanélküli, hajléktalan, közhasznú munkás, minimálbéren kizsákmányolt, munkahelyhez jutna, fizetése jócskán meghaladná a minimálbért. Az lenne az igazi örömhír, ha százezrek juthatnának végre megfelelő munkához, fizetéshez, s tengődés, vergődés, nélkülözés helyett végre emberhez méltó életet élhessenek.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás