Kezembe került Romsics Ignác: Ki bombázta Kassát? c. könyve. Komoly izgalommal fogtam olvasásához. Egyrészt, mert a történész a kortárs magyar történelemtudomány meghatározó alakja, másrészt fő kutatási területe a XX. század, ezen belül a második világháború.
A Magyar Történelem Rejtélyei sorozatban megjelent munka mégis csalódás. Kassa bombázásával kapcsolatban semmi újat nem közölt. A könyv inkább áttekintése Magyarország második világháborúba sodródása történéseinek, a belépés következményeinek, mint a modern kori magyar történelem egyik legrejtélyesebb eseményének felderítéséhez új adalékokkal történő hozzájárulás.
Az 1941. június 26-án 13 óra utáni bombázás azért rejtély, mert a mai napig nem sikerült egyértelműen megállapítani a támadó gépek típusát. Ami biztos, hogy három kétmotoros gép támadt. Az akkori magyar politikusoknak azonban a bombázás ténye elég volt, hogy hadat üzenjenek a Szovjetuniónak. A németek június 22-én hadüzenet nélkül támadtak rá a Szovjetunióra. Románia és Szlovákia csatlakozott a támadó erőkhöz. Főleg a magyar hadvezetés félt, hogyha kimarad a háborúból, akkor elveszthetik a visszacsatolt magyar területeket. Hitler azonban bizalmatlan volt a magyarokkal szemben, így nem kezdeményezte magyar haderő bevonását. A magyar vezetésnek annak ellenére kapóra jött a kassai bombázás, hogy Molotov külügyi népbiztos Moszkvában, három nappal korábban közölte Kristóffy József nagykövettel, hogy a Szovjetuniónak nincsenek ellenséges szándékai Magyarországgal szemben. A magyar vezetők mégis háborút akartak, bízva a németek gyors győzelmében, a hadműveletekben való részvétel miatti várható német (főleg területi) jutalmak miatt.
Könyvében Romsics Ignác röviden foglalja össze a kassai bombázás lehetséges végrehajtóinak sorát. Egyes feltételezések szerint, a Felvidék visszacsatolása és a Csehszlovák fennhatóság alatt állt Kárpátalja fegyveres visszafoglalása miatt lehetett ez a Szovjetunióba emigrált szlovák repülősök műve. Mások a bombázást a románoknak tulajdonították, hogy Magyarország belépjen a háborúba, mérséklődjön a honvédség fenyegetése Dél-Erdély visszafoglalására. Megint más verzió szerint német gépek bombáztak, de elképzelhetőnek tartottak magyar szálat is, azaz a magyar hadvezetés szervezhette az akciót.
Ezek a feltételezések gyenge lábakon állnak. Sokkal valószínűbb a szovjet gépek. bombázása. Számtalan érv szól mellette. A Kassára ledobott bombák közül kettő nem robbant fel. A 103 kg-os bombákon cirill betűs szöveg volt olvasható. Olyan bombákról van szó, melyeket német, vagy magyar gépekről nem dobhattak le, ugyanis ahhoz új bombázószekrényt kellett volna építeni, sőt a bevetendő repülőgépek szerkezete is módosításra szorult volna. Egy alaposabb vizsgálat, azaz a felrobbant bombák szilánkjainak összegyűjtése, vizsgálata egyértelműbbé tehette volna a szovjet bombázás tényét.
Vita folyt a bombázó repülőgépek típusáról. A kassai repülőtéren tartózkodó Csirke Jenő főhadnagy német Ju-52-seknek nézte, másik szemtanú szerint Savoya Marchetti típusú, olasz gyártmányú gépek támadtak (a magyar légierőben is rendszerben állt), Krúdy Ádám, repülőtér parancsnok német gépeket vélt felfedezni. Mások Henkel He-111-es bombázóként azonosították azokat. Ez utóbbi típushoz nagyon hasonló a szovjet Iljusin IL-4-es távolsági bombázó, amelyek legvalószínűbben dobhatták le bombáikat a felvidéki városra.
A szemtanúk szerint a bombázó gépek felségjelzés nélküliek voltak. A szovjetek a világháború első napjaiban ezernél több repülőt vesztettek. Ezek pótlására a hátországban az új repülőket úgy állították szolgálatba, hogy gyakran nem maradt idő megfelelő színezésükre, felség- és katonai jelek felfestésére. A kassai szemtanúk a farok előtt a törzsön festett sárga gyűrűről számoltak be. A német és magyar gépeket jelölték így, ám kevesebben tudják, hogy a háború első időszakában az orosz gépek is sárga körgyűrűvel repültek. A támadó gépeken látható volt a sárga gyűrű.
A hármas kötelékben (trojka) repülés jellemző szovjet harci formáció volt. A gépek üldözésére Mezőkeresztesről felemelt CR-42-es gépek kettes kötelékben repültek. A bombázókat a Kárpátok felett repülve közelítették meg, azok a felhők közé repülve, a Szovjetunió felé nyertek egérutat.
Az orosz bombázók nagy valószínűséggel parancsot teljesítve bombáztak. Feltehetően navigációs hiba miatt dobták bombáikat Kassára. Az orosz távolsági bombázók messziről, ezer kilométerről indultak, így a pilóták könnyen tévedhettek. A térségben lezajlott területi változások következtében akár elavult térképekkel is rendelkezhettek, amelyeken Kassát még Csehszlovákia részeként jelölték. Ennél hihetőbb a katonai küldetés valódi célja, Eperjesen működő német katonai rádióállomás megsemmisítése. Ne feledjük, Szlovákia már hadat üzent a Szovjetuniónak, tehát az orosz gépek ellenséges várost bombáztak volna. A tévedés oka a két város főterének hasonlósága. Mind Kassa, mind Eperjes főtere észak-déli irányú, szilva alakú. Mindkét városban a központban működött a posta, magas adótoronnyal. Ellenséges területen a legénység igyekezett a bevetést minél hamarabb végrehajtani és visszatérni a biztonságos hazai légtérbe, így célpontjukat a repülősök nem vizsgálták meg alaposabban, igyekeztek bombaterhüktől minél gyorsabban megszabadulni.
A fentebb leírtak nem szerepelnek Romsics Ignác könyvében. Persze ezek ismeretében sem lehet egyértelműen állítani, hogy kik támadhattak, de komolyabban valószínűsíthető, szovjet gépek parancsra, de tévedésből támadták Kassát. Minden esetre a tévedés jól jött Bárdossy László miniszterelnöknek, aki így másnap a Parlamentben bejelenthette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás