A pedagógusok még másfél hétig az iskola foglyai. A tanévzáró adminisztrációit letudták, a következő tanévre hangolódnának, ha tudnák, mire kell készülniük. Nyári szünet előtt búcsúzóul az állami irányítás még kellemetlenkedik egy kicsit, ám a harcedzett tanárok már csak röhögnek az idétlen próbálkozásokon.
A pedagógusnapi blődségekben a pécsi tankerület vitte el a pálmát. Vezetője gondolt egy merészet, és kitalálta, hogy megjutalmazza a jól dolgozó tanerőket. Ki is szólt az irányítása alá tartozó intézetek vezetőinek, válasszanak ki két pedagógust. Figyelem! Mindenütt kettőt. Küldött is két biankó emléklapot, amelyre a vezetők saját tollukkal körmölhették fel a kiválasztottak nevét (különben tavaly Debrecenben is ezt a „módszert” alkalmazták), s a nagyszünetben átadták elismerés gyanánt. A tankerület vezetője nem elégedett meg ennyivel, az elismerteknek vacsorát is szervezett, de minden iskolából csak az egyik mehetett enni egyet! A megoldást finanszírozási problémákkal indokolta. A tankerület vezetője komolyan elcsodálkozott, amikor néhány iskola igazgatója inkább nem kért ebből a programból, sőt, az emléklapokat is kitöltetlenül küldték vissza az ötletgazdának.
Innen, onnan hallott információk szerint, máshol sem zajlott emelkedettebb szinten az oktatókra való emlékezés. 2014-ben így becsülik meg a pedagógusokat.
A pedagógiai szakszolgálatosoknak is löktek valamit. Korábban a szakszolgálatoknál dolgozók ugyanannyi szabadságban részesültek, mint általában a pedagógusok. A kormányzati akarat először negyven órára emelte a munkaidejüket, majd szabadságukból elvonták az oktatókat megillető huszonöt nap pótszabadságot. Kiderült, a KLIK rosszul értelmezte a Köznevelési törvényben foglaltakat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete törvénymódosítást kért. Erre egy öszvérmegoldást fabrikáltak, miszerint erre az évre kapnak pótszabadságot a szakszolgálatosok, de tíz nappal kevesebbet, mint tanártársaik. A szakszolgálatnál dolgozók még keményen járják az iskolákat, óvodákat, s ahol találnak még gyereket, azoknak megtartják a foglalkozásokat, miközben tanárkollégáik már kényszerű semmittevéssel próbálják agyon ütni a vakációig hátra lévő időt, mivelhogy értelmes feladatot képtelenek számukra adni. Ha a szakszolgálatosok nem találnak okítandó gyereket, akkor visszatérnek telephelyükre borítékot címezni, bélyeget nyalni a levelekre.
A KLIK részéről természetesen elmaradt a bocsánatkérés és nincs kompenzáció. Szinte már refrénszerűen írható: így becsülik a pedagógusokat Magyarországon.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás