Németország-Magyarország
Német kormányalakítás - A német-magyar viszony továbbra is konstruktív lesz
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2013. december 17., kedd (MTI) - A német-magyar viszony továbbra is konstruktív lesz, és Németország a kisebb uniós tagállamok szószólója lehet a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) kedden megalakult nagykoalíciós kormányának uniós ügyekkel foglalkozó szakpolitikusai szerint.
Michael Stübgen, a konzervatív CDU parlamenti képviselője, a CDU/CSU-frakció Európa-politikai szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy az új német kormány az utóbbi évtizedekben megszokott módon fejleszti tovább Németország Magyarországhoz fűződő "konstruktív és baráti viszonyát".
Arra a felvetésre, hogy a konzervatívok új koalíciós partnere, az SPD az utóbbi években számos esetben bírálta a magyar kormány tevékenységét, emlékeztetett, hogy a korábbi koalíciós partner, a liberális FDP is "alkalmanként elég kritikus volt" a budapesti vezetéssel szemben.
A "magyarok barátok" a német konzervatívok számára, akik az eddigi gyakorlatot folytatva szóvá teszik, ha valamit nem tartanak megfelelőnek, "de nem a sajtón keresztül, hanem közvetlenül" - emelte ki a politikus, hozzátéve, hogy a konzervatívok és szociáldemokraták közös kormánya is így jár majd el. A koalíciós szerződés Erős Európa című fejezetében az áll, hogy az EU latba veti befolyását az emberi jogok érvényesüléséért a nemzetközi politikában, és ennek a törekvésnek a hitelességét nagyban meghatározza, hogy az EU "milyen következetességgel vallja értékeit és torolja meg azok megsértését (a közösségen) belül". Ezért a kormány "az EU működéséről szóló szerződés (EUSz) "hetedik cikke alapján kiáll egy, a jogállami és demokratikus normák betartását szolgáló hatékony mechanizmusért, hogy biztosítsa az EUSz második cikkében rögzített értékek védelmét".
Ezzel kapcsolatban Stübgen kifejtette, hogy Romániában, Bulgáriában, "esetenként Magyarországon is" tapasztalhatóak az európai joggal nem összeegyeztethető folyamatok, de ugyanígy Horvátországban is, és jövőre elkezdődik a tárgyalás Szerbiával az uniós csatlakozásról. Ezért az EU-ban pontosabban kell meghatározni a jogállamiság kritériumait. Ugyanakkor "az is nagyon fontos, hogy ne legyen ebből gyámkodás, ne Brüsszel mondja meg mindenben, hogy mi a jó és mi a rossz".
Michael Roth, az SPD parlamenti frakciójának eddigi Európa-ügyi szóvivője, akit kedden kineveztek a külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminiszterének, az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a szociáldemokraták kormányzati részvételével Németország ismét határozottabban tölti majd be a kisebb és közepes méretű uniós tagországok - köztük Magyarország - "szószólója" szerepét. Kifejtette, hogy egyebek között csökkenteni kell az euróövezeti és az övezeten kívüli tagállamok közötti távolságot. Ugyanakkor "Európa sokkal több a valutauniónál és az egységes belső piacnál, Európa mindenekelőtt értékközösség" - hangsúlyozta. Az SPD-nek fontos volt, hogy ez az "üzenet" megjelenjen a koalíciós szerződésben is, hiszen az EU csak akkor lehet hiteles a nemzetközi politikában, ha "saját soraiban következetesen megvédi az európai alapértékeket" - jegyezte meg.
Az új német kormány az uniós politikában határozottabban lép fel "a közös értékkánon védelmében" - mondta Michael Roth. Azonos mércével kell mérni az összes tagországot, a demokrácia és a jogállamiság szabványainak "egyformán érvényesnek kell lenniük valamennyi tagállamban" - húzta alá
Az utóbbi években az új német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier is bírálta a magyar kormányt. Az idén tavasszal a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban az ellenzéki SPD frakciójának vezetőjeként az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány "rablógazdálkodást folytat a demokráciával és a jogállamisággal", és e tevékenységét "dohos népnemzeti nacionalizmus" kíséri. Hozzátette: nem lehet tétlenül nézni, ahogy a magyar kormány "semmibe vesz" európai alapértékeket, mert ez az európai értékrend egészét roncsolja.
Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója szerint a konzervatívok és a szociáldemokraták, bár természetszerűleg eltérő politikai nézőpontból értékelik a magyarországi eseményeket, magától értetődően "közös pozíciót" alakítanak majd ki Magyarországgal kapcsolatban, a kormány álláspontjának meghatározása során "egyensúlyba hozzák" a koalíciós pártok véleményét. Az pedig, hogy a német kormány miképpen foglal állást egyes Magyarországot érintő kérdésekben, elsősorban annak függvénye, hogy milyen irányt vesznek a politikai folyamatok az országban - mondta az MTI-nek Gereon Schuch, kiemelve, hogy az alkotmány legutóbbi módosítása óta jóval kevesebb a kritika, és nemcsak Németországban, hanem egész Európában. Az alapvető értékek megvédését szolgálni hivatott új mechanizmus kidolgozására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatban Gereon Schuch kiemelte, hogy az "nem Magyarország ellen irányul", és valamennyi tagállamnak az az érdeke, hogy kialakuljon egy egységes rendszer a jogállamiság minőségének értékelésére.
MTI 2013. december 17., kedd 15:35
Új hozzászólás