Debrecentől délkeletre, százhúsz kilométerre emelkedik a Bihar-hegység. A homokbuckákhoz szokott szemeknek a csúcsok bődületesen hatalmasaknak tűnnek, pedig átlagban „csak” ezer-ezernégyszáz méteresek.
Ráadásul csalóka, mert a Nagyvárad felől érkezők először a Béli-hegység, ugyancsak eléggé magas csúcsait pillanthatják meg, azaz az utazók könnyen hihetik, hogy már a célhegyeket látják. A Bihar magaslatai azonban csak Belényes után „fedik fel” magukat.
A hegység Nagyvárad felől a Déva felé vezető főúton közelíthető meg. Akik mostanság járnak arra, jobb, ha visznek magukkal egynapi hideg élelmet, mert az életüket elunják, mire a hegyekhez érnek. A főutat felújítják, korszerűsítik. Kilométerenként jelzőlámpás irányítás mellett akadozik a forgalom. Mire valakik eljutnak a Rény közeli letérőig, ezerszer elátkozzák a pillanatot, amikor úgy határoztak, kiszabadulnak a természetbe…, de aztán mindent kárpótol az út hátralévő része, az aszfalt minősége, no és persze a táj.
A Bihar-hegység központjába, Pádisra tíz kilométeres, állandóan emelkedő szerpentinen vezet az út. Csak jól felkészített kocsival érdemes megreszkírozni, hiszen számtalan baleset kiváltója a rossz műszaki állapotú autó. Nyár végén is egy magyar busz, fékhiba miatt csak úgy tudott úton maradni, s nem a szakadékba zuhanni, hogy a sofőr a járművet a sziklafal felé kormányozta, oldala súrlódott vele, és lassította le a fékezhetetlen tömeget.
A botanikához valamennyire értőknek mesél a növényzet, ahogy egyre magasabbra kerülve, látványosan változik a növénytakaró, az erdők faállománya. A felfelé vezető úton hosszan kísér a Köves-Körös sebes vize.
A Pádis a Bihar-hegység turisztikai központja. Éppenhogy fennsíknak nevezhető völgyben fekszik. Található ott panzió, vendéglátóhely. Sátorral érkezők a cövekeket bárhol leverhetik. Erdélyben nem tiltják a nomád kempingezést. Ennek előnye és hátrányai is vannak. Az előbbihez tartozik, hogy a legszebb helyeken sátorozhatnak. Hátrány a medve és a mindent beborító szemét. Keleti szomszédaink nem sokat törődnek a természetvédelemmel, képesek egy szeméttenger kellős közepén jól érezni magukat.
Pádison megszállva, kihagyhatatlan program a Mócok Templomának megmászása. Ne feledjük, Mócföldön járunk! A mócok havasi románok. Nevük román eredetű, fonószálat, tágabb értelemben copfot jelent. Románián belül önálló népcsoport, érdekes, gazdag színezetű népviselettel.
A Pádis felé emelkedő hegyen található az 1476 méter magas Mócok Temploma. A sportosabb, erőfölösleges ifjak toronyiránt nekivághatnak, mászhatják meg a meredeket. Rövidebb az út, de nem biztos, hogy hamarabb érnek fel, mint azok, akik a hosszabb, de könnyebben megtehető utat választják. Ők a heggyel párhuzamos úton lopják a magasságot, majd az aszfaltcsíkig lenyúló gerincre ráfordulva, folyamatosan emelkedő, de nem túlságosan kaptató ösvényen juthatnak a csúcsra. Útközben áfonyával, gombákkal terített részeken gyalogolhatnak keresztül, s olyan tisztásokat, réteket érinthetnek, melyek tarkállanak a mezei virágoktól, dús zöld a fű, melyek láttán biztos megjegyzik: álom lehet itt tehénként legelni, élni.
Az ormon a csúcshódítókat kis kápolna fogadja. A fedett és korláttal biztosított templom és egyben kilátó fölé hatalmas keresztet emeltek. Tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A Kék Magurától a Horgas Havason át az Égett kőig tág a látóhatár. Nem téveszthető el a hegység legmagasabb pontja, az 1849 méter magas Nagy Bihar. A kilátó egyfajta tájékozódási pont, hiszen a szerpentinről több helyen is látható, ugyanakkor kegyhely is, amelyet legendák fonnak körbe. A csúcs nemcsak turisztikai cél, hanem zarándoklatok egyik állomása is.
Visszafele érdemes megint a gerincen aláereszkedni, aztán az útról elnézegetni a jelentős létszámú birkanyájakat, tehéncsordákat, hallgatni kolompolásukat, bégetésüket, bőgésüket, mert hála az égnek, más zajok nem zavarják az idilli hangulatot.
A vendéglátó butykákhoz érve érdemes áfonya és vackor (vadkörte) pálinkát kérni, mert finom és tüzes. Elvitelre is vásárolható. A gyaloglástól, friss levegőtől, pálinkától farkaséhessé vált gyomor hangos korgását román specialitással, mic-cel (miccsel), több húsból készített, sütött kolbásszal csillapítsák! Fenséges és bőséges.
Pádisra több napra érdemes kirándulni. Rengeteg természeti szépség vár felfedezésre. Ne sajnálják rá az időt és pénzt! Maradandó élmények forrása az ott töltendő idő.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás