Mindent egy lapra – cím kötelez

Jelenet a filmből: Juan Hernangómez és Adam Sandler

Kobe hajnal 4-kor kelt, hogy eddzen edzés előtt… - mondja Stanley Sugerman felfedezettjének, Bo Cruznak, az ifjú kosarasnak motivációképp a Netflix új, júniusban megjelent sportfilmjében. Ez az alkotás első olvasatra nem ígér sokat, mégis többet ad, mint el tudnánk képzelni.

A Hustle, magyar címén Mindent egy lapra című produkció június elején jelent meg a Netflixen. Producere a főszereplő is egyben, Adam Sandler, illetve producertársa az az NBA-ikon, akinek neve láttán máris feltételezhető, hogy nem átlagos történetről lesz szó: LeBron James. A cselekmény és a történet alapvetően iskolapéldája az idealizált amerikai fejlődéstörténeti dramaturgiának, ám az apró részletekben rejlő, a személyiségváltozást elősegítő tényezők és a legyőzendő akadályok komplex eseménysorozattá teszik az egyébként már-már lejáratottnak tűnő ötletet. Jogosan juthat eszünkbe a filmről az utalásokkal be is épített Rocky, vagy a Sandra Bullockkal és Quinton Aaronnal a főszerepben igaz történetet feldolgozó A szív bajnokai. Ez a kosaras film valamiben mégis más. A Philadelphia 76ers világába épített cselekmény Egyszerre hoz létre lehetséges, kissé idealizált alternatívát a sportolóvá váláshoz, nézőként a végletekig motivál, és minden lehetséges eszközzel az érzelmekre hat, hogy még véletlenül se akarjon a néző pártatlan maradni a szereplőkkel kapcsolatban. Ezt a szándékot segíti a legendás Robert Duvall egészen rövid, de szimpatikus szerepe, a sztárparádé a jelenlegi és egykori NBA-játékosokkal és a ligához köthető személyekkel, mint Boban Marjanovic, Tobias Harris, Aaron Gordon, Dirk Nowitzki, Shaquille O’Neal által alakított saját szerepük. Apropó, NBA. Magát a főhőst is a mezőny egyik tagja, Juan Hernangómez alakítja. A korosodó, de cseppet sem motiválatlan játékosmegfigyelő, kosárlabdaedző szerepébe bújó Adam Sandlertől pedig azt kapjuk, amit elvárunk tőle: tökéletes, százszázalékosan igényes produkciót.

A rendező Jeremiah Zagar egy pillanatig sem bonyolítja túl az alapvető problémafelvetést: hogyan juthat el egy, a labdával kiemelkedően tehetségesen bánó, büntetett előéletű srác a gettó betonpályáiról a világ elsőszámú kosárligájába? Számtalan konfliktussal, riválisok bántalmaival, Rocky-edzéssel a nyílt utcán és egy, a család motívumát saját feleségével, lányával és önmagával megelevenítő edzővel, pótapával, Stanley Sugermannel, azaz Adam Sandlerrel. A párbeszédek és a Facebook-idézetként is tökéletesen helytálló, a szó legnemesebb értelmében bölcs mondatok a film igényes és precízen megírt forgatókönyvét dicsérik, akárcsak a kifinomultan, csupán a legszükségesebb pillanatokban alkalmazott aláfestő zene is. Egészen nyilvánvaló, hogy nem csupán kísérletet láttunk arra, hogy megpróbálják egy kicsit bemutatni, mi is zajlik egy-egy NBA-klub játékospolitikájában, hanem komoly kutatómunkát és betekintést követően alkották meg a filmet. Azt a dramatikus vígjátékot, amely végre kellőképp elrugaszkodik az amerikai „always happy” világtól, és európai, dél-amerikai cselekményszálakat is előszeretettel használ, lévén szó spanyolországi felfedezettről Bo Cruz személyében.

Egyszerre szórakoztató, megdöbbentő film a Hustle, amely egy pillanatot sem hagy arra, hogy figyelmünket elveszítse. A produkció önmagában hatásos motivációs erővel rendelkezik, már csak ezért sem érdemes kihagyni – NBA- és kosárlabdarajongóknak pedig egyenesen kötelező. Mindent egy lapra – a cím kötelez. Az alkotók mindent feltettek egy lapra, és hibátlanul bejött. A végére pedig engedjenek meg egy szigorúan személyes megjegyzést. Magam elkötelezett rajongója vagyok Adam Sandler munkásságának és filmjeinek, különösen a Nagyfiúk első megtekintése óta. A Hustle-el viszont alighanem egy újabb film kerül fel a kedvenceim listájára.

Barna Marci

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.