Vissza a jövőbe!- szokás mondani, hiszen manapság a történelem ismétli önmagát és egyre több múltbéli divat második reneszánszát kezdi élni. A 90-es évek kosárvilágára a divat kifejezés mégsem helytálló, hiszen jóval többről van szó, mint puszta hóbortról. Ez egy életérzés.
Kátai Tamás, a Throw Us Back store vezetője szenvedélyes vintage-gyűjtő és az országos szinten Mezvásárként elhíresült rendezvények lelkes szervezője. A kosárlabda egyik csúcskorszakának szinte összes nevével találkozhatunk, de az amerikai jégkorong és futballvilág híres szereplőinek mezeit is beszerezhetjük. November második hétvégéjén Debrecenbe is ellátogatott a Mezvásár, így kicsit beszélgettünk is a Grant Hill fanatikus Tamással.
A tegező formulát a közös rajongásra és a csekély korkülönbségre való tekintettel kérem, engedjék meg!
- Te magad is kosaraztál. Az NBA-relikviák gyűjtése is ekkor kezdődött?
- Serdülőtől ifiig kosaraztam, nb2-ig jutottam. Később a zene átvette az életemben a főszerepet. Amikor próba és edzés is volt, én mindig próbára mentem, így az élsportot lassan elhagytam. De mint a legtöbben, gyerekként nyilván én is csak vágyakoztam az efféle cuccokra. Nagyon nehezen lehetett ezekhez az NBA-dolgokhoz hozzájutni, de persze, szerettem volna, hogy legyenek mezeim. Pár kiváltságos csapattársamnak volt külföldről ilyesmije, nálam csak fiatal felnőttként kezdődött. Évekig nem gondoltam magára a kosárlabdára sem, de aztán egyszer sétáltam a Deák téren a streetball pálya mellett, ahol folyt a játék. Ahogy ezt láttam, hirtelen szöget ütött a fejembe, hogy ez mennyire király és hobbiszinten újra elkezdtem tolni a kosarat és azóta gyűjtöm is a mezeket, elég vehemensen.
- Itt a közép-európai térségben ez - mondhatni - egyedülálló gyűjtemény.
- Én YouTubeozom, a csatornám neve is Throw Us Back. Mezekkel foglalkozom, volt már szerencsém bemutatni jó pár magyar gyűjteményt. Sosem lehet tudni, hol, mi lapul. Nemrég voltam Tótkomolóson egy srácnál, akinek egy egész szobányi vintage cucca volt. Na, ott tátva maradt a szám. Természetesen nagyon köszönöm a bókot, nem álszerénység azt mondani, hogy itthon a „mezéletre” ráraktam az ujjlenyomatom, de nem lehet kiszámítani, mikor bukkan fel egy kivételes gyűjtemény, amiről eddig nem tudtunk.
- Nemzetközi szinten tervezel terjeszkedni?
- Tavaly nyílt meg a Throw Us Back webshopja a Vörösmarty utca 36. (Bp.) szám alatti személyes átvételi ponttal együtt, most egy éves az üzlet. Nehéz volt így kialakítani, mert gyűjtőként az ember minden egyes mezt megvenne ártól függetlenül, de azt is vizsgálni kell, hogy a boltban másnap mennyiért lehet eladni. Az első lépés Európa felé Magyarország kiaknázása volt. Most itt ülünk Debrecenben. Egy 4-5 éves tervet fel lehetne állítani, amivel először a magyar NBA-rajongókat próbáljuk elérni egy Szeged-Debrecen-Sopron-Pécs vonalon. A kérdés egyébként nagyon időszerű, mert tervezünk határon túlra menni. Bécsben már volt Mezvásár, és szeretnénk más országokba is eljutni, de ez még csak tervezgetési állapotban van.
- Említetted, hogy már évfordulót is ünnepeltetek. A kezdetkor mi volt az a pont, amikor azt mondtad, hogy a netes adok-veszekből üzletet nyitsz?
- Ez is érdekes és személyes történet. Kicsit az én ízlésemet is tükrözik a gyűjtemény darabjai, hiszen válogatott gyűjtemény. Mielőtt mezekkel foglalkoztam volna, az Ebayt lestem, hogy mit húzzak be. Ezt megelőzően streetwear ruhákat gyártottunk cégeknek és más magyar márkáknak. Akkor kezdtem átnyergelni egyik oldalról a másikra, amikor mezekért már érezhetően többen kezdtek keresni. Ott döbbentem rá, hogy ebben vannak a nagyobb lehetőségek. És jött az elhatározás, elindult a megvalósítás is.
- Te személyesen Grant Hillt gyűjtesz. Rajta kívül milyen csapatokra, nevekre figyelsz még oda fokozottan?
- Gyakran megkapom ezt a kérdést. Én e téren kicsit másképp gondolkozom, mert nem akarok és nem is tudok határozott hűséget érezni egyik csapat iránt sem. Nem fűz hozzájuk személyes kötődés. Egy Bostonban született embernek például nyilvánvaló, hogy egész életében zöld vér folyik az ereiben, de én inkább csak az NBA-ért rajongok, nagyon szeretem az egész szezonon át tartó izgalmát. Játékos viszont van, akit nagyon szeretek. Gyerekkorom miatt Grant Hill nagy kedvencem, ő egy zseniális all-around player.
- Ha egy játékos vagy csapat gyengébben teljesít, érezhető a mezeik népszerűségében valamiféle visszaesés?
- Szerintem igen. A jelenséget viszont mindig ketté kell választani. Vannak azok a gyűjtők, kis százalékban, akik feltételek nélkül gyűjtik a számukra kivételes mezeket, de ők elenyésző számban vannak. Ezzel szemben vannak az általában NBA-ért rajongók, akikre nagy hatással van, hogy mi történik a ligában. Idén tavalyhoz képest Golden State terméket eladni rendkívül nehezen lehet, viszont jelenleg a Lakers igencsak felpörgött. Eladásokban ez megfigyelhető, de ez egyáltalán nem lenézendő, hiszen amivel a média többet foglalkozik, az nagyobb befolyással van a rajongókra.
- Manapság kosárlabdával mennyire foglalkozol? Tervezel visszatérni valamilyen szinten az „élvonalba”?
- Örülök, hogy megkérdezed, mert végre elmondhatom és hátha másokra is hatással lesz. Voltak ilyen gondolataim. Elkezdtem heti egyet játszani, aztán kettőt majd hármat hobbiszinten. Voltak álmok, hogy haverokkal összerakunk egy nb2/b-s csapatot, megyünk a Budapest bajnokságra, de rájöttem, hogy erre nagyon nincs szükségem. Szerintem a kosárlabdának nem a profi sport része a mérvadó, nem a vérre menő hajtás és a megfeszülés a lényeg. Ez sajnos a versenysport piszkos része. Hobbiszerűen nagyon élvezem a heti rendszeres két alkalmat. A kosárlabda feelingje, szépségének szeretete, ami számomra az igazi életérzés és szenvedély.
Aki kedvet kapott szétnézni a webshopban, vagy csak remek hangulatú videókat nézne a Throw Us Backről, az az alábbi linkeken meg is teheti.
A webshop: https://throwusback.com
És a csatorna: https://www.youtube.com/user/thehabakuks
Barna Marci
Új hozzászólás