Párizs, 2014. január 27., hétfő (MTI) - Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bűnöket, és nemcsak mások felelőssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a nemzetközi holokauszt-emléknapon az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában hétfő este tartott ünnepi megemlékezésen.
"A magyar állam egyes vezetőit súlyos, személyes felelősség terheli a magyar zsidók deportálásáért. Saját polgáraik halálra ítéléséért" - hangsúlyozta az államtitkár. A magyar állam nem volt képes megvédeni saját polgárait, de nem is követett el minden tőle telhetőt - tette hozzá. Lázár János Magyarország számára nemzeti tragédiának nevezte a holokausztot. Egyfelől azért, mert minden tizedik, az auschwitzi tábornak pedig minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, másfelől pedig azért, mert nemcsak az áldozatok, de a bűnösök közül is sokan magyarok voltak. "A holokauszt a magyarok számára ősi, bibliai bűn: testvérgyilkosság. Tagadása, elárulása mindannak, amire a kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk épült. Magyarságunk elárulása is" - emelte ki.
A francia és a nemzetközi, köztük a magyar zsidó közösség személyiségei, valamint Franciaországban akkreditált diplomaták és az UNESCO vendégei előtt tartott beszédében az államtitkár elmondta, hogy "a kommunista diktatúra éveiben a felejtéspolitika, a kollektív amnézia kultúrája hiúsította meg a szembenézést, a múlt bevallását, s ezáltal a katarzist is, amely nélkül nincs megtisztulás, nincs újrakezdés". "De a katarzissal adós maradt - a vasfüggöny lebontása, a rendszerváltozás után megszülető - szabad Magyarország is (...) Évekig, évtizedekig tovább élt a holokauszthoz kapcsolódó féligazság. Vagy egyenesen hazugság" - fogalmazott Lázár. Az államtitkár szerint a 70. évforduló egyik legfontosabb üzenete az, hogy "a magyar állam soha többé nem engedi el egyetlen polgára kezét sem, (...) megvédi minden fiát és lányát, megvédi őket a gyilkos szándékoktól, a külső ellenségtől és a belső árulástól". Magyarország megtanulta a történelmi leckét és azt nem is engedi elfelejteni senkinek - hangsúlyozta.
Lázár János elmondta, a magyar kormány célja, hogy "a holokauszt magyarországi emlékévét a szembenézés idejévé tegye, fordulóponttá a szabad Magyarország történelmében". Ez pedig szerinte úgy valósulhat meg, hogy "nincs többé kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint, csak közös történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy az iskolában elsajátított nemzeti emlékezet és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölnek, végre nem mondanak egymásnak ellent". A holokauszt-emlékév ezért a tanításról szól, miután az államtitkár szerint az iskola egyik legfőbb feladata az, hogy ne történhessenek meg újra a hetven évvel ezelőtti események. Azt is a magyar kormány céljaként jelölte meg, hogy "a 21. században kizárólag úgy lehessen magyar felnőtté válni, hogy az ember éppúgy ismeri a magyarok önmaguk ellen elkövetett bűneit, ahogy az embermentő magyarok emlékezetét is", mert a felejtés rájuk is vonatkozott az elmúlt évtizedekben. "A megkésett bűnbánat gyakorlása közben sem eshetünk át a ló túlsó oldalára. Abba a hibába, hogy nem beszélünk a jókról is (...) Emlékeznünk kell a jóságra, az emberségre is, amelyet a bátrak a legembertelenebb időkben is megőriztek (...) a magyar igazakra is, akik honfitársaik életével együtt megmentették Magyarország becsületét is" - mondta Lázár.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-én nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává.
Új hozzászólás