Valaha keskeny nyomközű vasút kötötte össze a Zempléni-hegységet a Nyírséggel. Az utasok a II. világháború előtt Nyíregyházától akár Füzérkomlósig zötyöghettek a kisvasúton, azaz nem is volt az annyira cammogós, hiszen a kor modern járműveivel közlekedtetett expresszvonatok helyenként 50-60 km/h-val haladtak. A második világégés, majd a későbbi politikai akarat megpecsételte a vonalak sorsát.
A kisvasút építése 1913-ban kezdődött. Ekkor a Cigánd-Királyhelmec szakasz készült el. A vonalrészt az utas- és teherforgalomnak alig adták át, amikor az tovább épült Sárospatak, majd Kenézlő felé. 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza szakaszra fektettek síneket, és a vasútépítők még abban az évben Füzérkomlósig jutottak. A két vonalat 1927-ben építették egybe. 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, mely közvetlen kapcsolatot teremtett a Nyírvidéki Kisvasúttal. A hídnak rövid idő adatott, mert a visszavonuló németek 1944 végén felrobbantották. Az átkelőt nem építették újra. Mára csak a néhai hídhoz vezető töltés és a balsai oldal hídpillére látható.
A Hegyközi kisvasúton Sárospatak és Füzérkomlós között még a hetvenes években is napi hét-nyolc vonatpár közlekedett. Annak ellenére, hogy a négy-öt kocsival közlekedő szerelvények kihasználtsága megfelelő volt, a politikai akarat kimondta rá a halálos ítéletet. A környékbeliek erőteljes tiltakozása ellenére 1980-ban elment az utolsó vonat. A megszüntetés másnapján megkezdték a sínek felszedését. A gyakorlatban erre csak egy év elteltével kerülhetett volna sor, hogy az esetleges káros hatások előkerülése esetén a vasút újraindítható legyen. A meghagyott töltésen néhány éve kerékpárutat létesítettek. A vasút szerelmeseinek nagy örömére tíz évvel ezelőtt a Pálháza-Kőkapu szakaszt újraépítették.
A Nyírvidéki kisvasút szerelvényeit 2009-ben állították le. A megszüntetés okát az üzemeltetés gazdaságtalanságával indokolták.
Nem első, és sajnos nem az utolsó eset, amikor a lakosság véleményét nem veszik figyelembe. A Hegyközi kisvasút megszüntetése a szocialista rendszerben szokatlan erősségű tiltakozáshullámot váltott ki. Gyűléseken, szimpátiatüntetéseken, újságcikkekben követelték a kisvasút meghagyását. Krenyiczki István, aki az Abaújkéri Kisegítő Iskola és Nevelőotthon igazgatóhelyettese, majd a Sátoraljaújhelyi Kisegítő Iskola igazgatójaként dolgozott, szenvedélyes vasútmániákusként és amatőr filmesként állt ki a vasút megmaradása mellett. A Hegyközi kisvasút felszámolásáról megrázó dokumentumfilmet forgatott. A fekete-fehér alkotásban a vasút leállított járműveit örökítette meg. Vasutasok, utasok keserűen nyilatkoztak az értelmetlen bezárásról. A kisvasút a hegyvidéket kötötte össze a síkkal. A tehervagonok cukorrépától fáig, mindent szállítottak. A személyvagonok mindig megteltek diákokkal, a sátoraljaújhelyi vagy a sárospataki piacra igyekvő kofákkal. Batyuikat volt hova tenniük. Nem úgy a buszokon. Turisták szintén szép számmal utaztak a szerelvényeken.
A környék a kisvasút bezárását a mai napig nem heverte ki. A Hegyköz rossz minőségű útjain az autóbuszos közlekedés csak részben képes pótolni a kisvasút nyújtotta szolgáltatásokat.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás