Szívesen írtam volna keményebb jelzőt, de a "nyomdafesték" nem bírná, no meg ott van még a személyiségi jogok védelme. Bár nem tudom, miért védjük azokat, akik ártanak az embernek és/vagy a környezetnek? A nagy nyilvánosság lenne a leginkább visszatartó erő.
A karate szabadkezes japán harcművészet, melyben a küzdő testrészeit, főleg végtagjait használja fegyverként. Védekező, önfegyelmet, önuralmat kívánó sport.
A természetvédő köztársasági elnökünk nagyot nézne, ha látná a bőszen szemetelő felnövekvő nemzedékeket. A tizenkét éves forma gyerkőc kirívó egyede az önmaguk jövőjét beszennyezőknek. A lökött gyerek ráadásul nemcsak a környezetnevelés csődje.
Az eset megtörténéséhez még szükségeltetett egy tíz centis hungarocell tábla, amelynek máshol biztosan nagyobb haszna lett volna. Nem tudni, hogy a srác honnan szermányolta az építési anyagot. Hóna alá kapva battyogott az Ungvári utcán. Szemei a környéket vizslatták. Kereste a helyet, ahol mániáját kiélhette volna. A Bruce Lee filmeken szocializálódott kamasz a látottakat a gyakorlati életben kívánta kipróbálni. Nem is sokáig kódorgott. Egy megfelelőnek ítélt vaskerítés szakasznak támasztotta szerzeményét, jobb öklével jó néhányat behúzott az anyagnak. Szanaszét repültek a hungarocell szemcsék, ám az edzőeszköz még sikerrel őrizte meg téglatest formáját. Az építési kellék makacssága bőszítette az ifjút. Odébbállva egy betonoszlop nyílása elé szorította, majd újból megsorozta. A cell engedett az erőszaknak, egy darab elhagyta az egészet. Az eredmény belelkesítette a gyereket, felbuzgó hévvel bunyózta a tárgyat, amely miszlikekre törve, szellők szárnyán szóródott szét az utcában. A lökött csalódottan káromkodott, rúgott bosszúsan a legnagyobb megmaradt összefüggő torzóba, aminek következtében az továbbaprózódott.
Tulajdonképpen ennyi az egész, alig egy percnyi történés, míg a hungarocell lebomlási ideje több évtized. Addig szennyezi a földet, morzsái, szöszei szállonganak a levegőben, károsítva az egészséget is.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás