A legenda alapjában egy vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól. Újabban a nem bizonyítható, de populáris hatást kiváltó, félig igaz történeteket is jelenti.
Józsi néhány óra alatt lett legenda. Debreceni legény. Az ács és a kőműves mesterséget tanulta ki. Sikeres vállalkozása van. Az ingatlanpiac pezsdülésének köszönhetően idén még nem sokat pihent. Hála az égnek, akad munkája bőven. Sűrű elfoglaltsága mellett azonban a kikapcsolódásra mindig szakít időt. Egy Facebookon szerveződő kiránduló csoporthoz csapódva, rendszeresen járja hazánkat és a környező országokat.
A társaság legutóbb Erdélybe, Torockóra tartott. Végre lehetősége nyílt a település fölé magasodó Székelykő (1129 m) megmászására. A nehéz mászás kiváltotta várható folyadékvesztés pótlására, két és fél literes sörösflakont hóna alatt szorongatva, indult a csúcs meghódítására. Se hátizsák, se szütyő, se oldaltáska, csak a bőséges mennyiségű komlólé. A mászótársak ugratták is eleget, ám ő ragaszkodott folyadékfajtájához és cipelési módjához.
Mégsem a sörrel híresült el. A meredek emelkedő, ahol a szűk ösvényen haladást sziklák, laza kőmorzsalék és sár nehezítette, igen csak megdolgoztatta az izmokat, vette igénybe a cipőket. Józsi jobb lábbelije, nagyjából félúton, megadta magát. Cipőtalpa egy része levált. Józsi lábujjai közvetlenül érinthették az anyaföldet. Nem volt választása: akár visszaindul, akár folytatja a túrát, hibás cipővel kellett megtennie. Az utóbbit választotta.
Nem sokkal a mászók mögött két helybéli kapaszkodott fel a legközelebbi vadkörtefáig, termése begyűjtése végett. Megtalálták a cipőtalpat. Magukhoz vették és zsákjaik megszedése után azzal fordultak vissza. Útjuk egyenesen a főtéri forrás és itatóval szembeni kocsmába vezetett, ahol a látottakat, a talp lobogtatása mellett mesélték el. Az ivó közönsége hüledezve hallgatta a történetet. Mezítláb a Székelykövet megmászni, komoly merészségre vall. Téli estéken az esetet biztosan hosszú ideig fogják mesélni. Izgalom lett úrrá rajtuk. Hosszasan taglalták a potenciális jelölteket. Akadt is rá idejük, hiszen Józsiék csak kora délután tértek vissza a városba.
Józsi söre útközben elfogyott. Jobb lábának ujjai erősen sajogtak. Fájdalomcsillapítás gyanánt pálinkára vágyott. Első útja a kocsmába vezetett. Mikor a helyiek meglátták cipőjének sanyarú állapotát, ovációban törtek ki, megtapsolták a fáradtan érkezőt. A nyakkendős kocsmáros azonnal egy deci almapálinkára invitálta. A cehhet természetesen ő állta.
Így történt, hogy Józsi, míg a hegyen küszködött, a híre megelőzte, a kocsmában legendaként fogadták.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás