Idén március utolsó vasárnapján rendezték meg a IX. Rotary Futófesztivált a Nagyerdőben. A mára már hagyománnyá vált, népszerű sportrendezvény évről évre tömegeket mozgat meg, kicsiket és nagyokat egyaránt. Az előzetes felmérések alapján csaknem hét ezer, futni szerető embert vártak az eseményre.
Ragyogó napsütéses, szép tavaszi idő fogadta a Nagyerdei Stadion körül gyülekező, több ezer embert. A debrecenieken kívül számos más városból és több külföldi országból is nevezhettek a versenyre profi és amatőr sportolók egyaránt. A szervezők célja ebben az évben is az volt, hogy minél több embert mozgásra bírjanak nemtől és kortól függetlenül,valamint felhívják a figyelmet a testmozgás fontosságára, az egészséges életmódra. Ezt az elgondolásukat leginkább a rendezvény nyitó száma, a Jótékonysági Rotary Futás volt hivatott betölteni. A hosszútávokon kívül (maraton, háromnegyed maraton, félmaraton, negyedmaraton, minimaraton) ezen a rövidtávon indulhattak a versenyzők egyéni- és csapatversenyben egyaránt. Ebben a futószámban 1993 métert kellett teljesíteni. Azért éppen ennyit, mert a debreceni Rotary Club 1993-ban alakult meg újra.
A Rotary olyan emberek klubja, akik jobbítani szeretnének. Egy olyan világszervezet, amelyben különböző foglalkozású emberek készek vállalni humanitárius szolgálatot. Arra törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jó szándék.
Céljuk az önzetlen segítőkészség, a cselekvő emberbaráti megnyilvánulás a mindennapi életben. Mutatja ezt, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is nemes célért futhattak a rövid távra benevező versenyzők. A legnagyobb létszámban rajthoz álló csapat egy fél millió forint értékű, félautomata defibrillátor készüléket nyerhetett, a futóverseny fődíját. Ezzel a felajánlással a szervezők abban kívántak közreműködni, hogy egyre több intézményben legyen ilyen életmentő készülék, iskoláktól, óvodáktól kezdve a munkahelyeken át a sportlétesítményekig, hogy szívmegállás esetén a bajba került emberek minél hamarabb segítséget kaphassanak.
A jótékonysági futás a II. János Pál pápa térről indult, a tér egyben rajt- és célhelyszínül szolgált az egész rendezvénynek. Legalább kétezren indultak a legrövidebb távon, ki futva, ki kocogva haladt, volt, aki gyalogolt a végén, de babakocsival futó szülőt és játékmotort hajtó kisgyereket is lehetett látni. Ebben a számban futottak elsősorban a gyermekes családok, akik a csapatversenyben az óvodákat, iskolákat képviselték, mellettük sportegyesületek, munkahelyi közösségek is küzdhettek az elsőségért. Kevésbé fáradt és nagyon fáradt, de annál lelkesebb, boldog befutókkal találkozhattunk a célban. Minden versenyző, aki a távot teljesítette, egy különleges, egyedi tervezésű érmet kapott, mely Debrecen nevezetességét, a Nagytemplomot ábrázolta.
A rutinosabb, rendszeresen futó, edzett résztvevők, profikkal a mezőnyben többnyire a hosszabb távok egyikére neveztek.
A leghosszabb, 42,195 km-t jelentő, maratoni távot egyéniben és 5 fős váltóban is lehetett teljesíteni. Sőt, egyéniben még kerekesszékes, handbike-os indulók is versenyezhettek, ahogy félmaratonon is.
A kisebb távokat csak egyéni versenyként hirdették meg. A háromnegyed maratont futók 31.646 km-en, a félmaratont futók 21,097 km-en, a negyedmaratont futók 10,548 km-en, végül, de nem utolsó sorban a minimaratont teljesítők 5,274 km-en mérhették össze erejüket.
Habár nem volt olyan népes a társaság ezekben a futószámokban, mint rövidtávon, lelkesedésből, lendületből, akaratból nem volt hiány. A férfiak mellett, a hölgyek is szép számmal képviseltették magukat.
A verseny szervezettségében idén sem lehetett csalódni. A rendezvény területén ruhatár, öltözősátor, az útvonalon mobil WC, a Nagyerdei Stadionban zuhanyzó, WC és öltöző állt a résztvevők rendelkezésére. Nevezéskor rajtcsomagot kaptak az indulók, futás közben több frissítőpont is segítette pótolni az energiát.
A hosszútávok esetében is minden célba érkező futó kiérdemelte az emlékérmet, az egyéni versenyek abszolút győztesei közül az első három helyezett oklevelet, serleget és ajándékcsomagot kapott. A maratoni váltóban az abszolút első három helyezettet díjazták. A korcsoportok első helyezettjei a minimaraton kivételével szintén díjazásban részesültek. Még élmény- és termálfürdő, valamint fitnessterem kedvezményt is igénybe lehetett venni.
Aki nem futott, csak szurkolt a pálya mellett, vagy kerékpárral kísérte a versenyzőket, az is kedvet kaphatott a futásra, látva ennyi sportember kitartását, küzdelmét a kilométerekkel. Figyelve a sorra elhaladó futók mozgását, tanulmányt lehetett volna írni, ki hogy fut, milyen testtartásban, hogyan rakja a lábát, hogy segíti karral a mozgást. Ahány ember, szinte annyi futótechnika. Ez is azt igazolta, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, de az is kiderült, hogy mindenki felelős azért, hogy a szervezetét karban tartsa. Az ehhez hasonló, szervezett rendezvények, ahol sok ember, közösen tehet saját egészsége érdekében, az önbizalmat, erőt adhat olyanoknak, akik még ennek az útnak az elején járnak, hogy lelkesedésük kitartson a mindennapokban is.
Kevésbé szerencsés, hogy az óraátállítás is erre a napra esett, sokak pihenését vagy aktivitását megzavarhatta ez a tényező. Aki emiatt maradt le valamelyik futószámról, azt kárpótolta a csodálatos idő, a helyszínen uralkodó remek hangulat és a tavaszi meleg hatására színeiben is éledő természet üdítő látványa.
Gyöngyösi Erika
Új hozzászólás