A magyar labdarúgó válogatott negyvennégy év után játszott újra Európa bajnoki mérkőzést.
Az F-csoportba sorolt magyarok az osztrákokkal kezdték csoportköri mérkőzéseiket. A Bordeauxban rendezett találkozó telt ház előtt zajlott, a csapatot mintegy tízezer magyar szurkoló buzdította.
Az Eb előtti esélylatolgatáskor az osztrákokat esélyesebbeknek tartották, Izlandot legyőzhetőnek, a portugálokkal szembeni pontszerzés pedig rendkívüli fegyverténynek tűnt volna. A magyar csapat háza táján óvatos optimizmus uralkodott, miközben komolyan készültek a nagy megmérettetésre. A győztes első meccs után talán elmondható, hogy a visszafogott megnyilatkozások az ellenfelek altatását is szolgálhatta.
Az osztrákok az Eb-re kissé „nagy mellénnyel” érkeztek. Selejtezőbeli eredményeik alapján némi alapja lehetett, de örök tanulság: az ellenfelet soha nem szabad lebecsülni. A tippmixelőket meglepetésként érte, hogy a Szerencsejáték Rt. az osztrák győzelemre 1,77-es, míg a magyarra 3,4-es szorzót kínált. Akik azonban bíztak a magyarokban, most komoly pénzt kaszálhattak.
A keddi összecsapás kellemetlen meglepetéssel kezdődött. Alig fél perce tartott a játék, amikor az osztrák Alaba eltalálta a kapufát. Szerencsére, a magyar csapat gyorsan rendezte sorait és futballozni kezdett. Az első tíz perc küzdelmesnek, alacsony színvonalúnak bizonyult. Mindkét oldalon sok volt az eladott labda. Az osztrákok letámadtak, szorongatták a magyar védőket, akik nehezen szabadultak a labdától, pontatlanul adták előre.
A félidő közepéig sok szabálytalanság történt. Többnyire a megkésett beavatkozások miatt fújt a francia bíró.
A félidő második részében a magyarok enyhe mezőnyfölénybe kerültek. Dzsudzsák keveset volt játékban. Szalai sokat vállalt, labdákat próbált szerezni, mert a társaktól kevés használhatót kapott. Főleg a mezőnyben folyt a játék, a kapuk alig forogtak veszélyben. Kivétel a 35. és 42. perc, mikor Királynak akadt védeni valója, majd kecsegtető helyzetben Dzsudzsák lőtte el a kapu előtt a labdát.
A félidő gól nélküli döntetlennel zárult.
A második részben az osztrákok igyekeztek gyorsítani a játékot. De több lett az átadási hiba. A magyarok sem voltak jobban. Az országban sokan, de jómagam is Szalai lecserélését várta, mert elfáradt, eredménytelenül focizott, amikor valami csodálatosat tett: gólt lőtt. Mintaszerű támadás végén sült el a lába, és végre hosszú szünet után, betalált a hálóba. Jobbkor nem is tehette. A gól megrendítette az osztrákokat. Minden erejükkel az egyenlítésre törekedtek, de a 65. percben emberhátrányba kerültek. Ettől kezdve csak az volt a kérdés: a magyarok vajon rúgnak-e újabb gólt? Rúgtak. A csereként beállt Stieber a 88. percben volt eredményes.
A bíró öt percet hosszabbított, de a válogatott kibekkelte az osztrákok elkeseredett próbálkozásait, sőt újabb gólszerzési lehetőségük volt.
Ne legyünk telhetetlenek. Nagyon szép eredmény a 2:0! Váratlanul komoly távlatok nyíltak meg a válogatott előtt. Az izlandiak esetleges legyőzése esetén a csoportkörből szinte biztos a továbbjutás.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás