Egy olyan péntek este után, amilyet a DEAC-Tungsram hozott össze az Alba Fehérvár ellen, nehéz nem személyesen, érzelemmentesen írni. Ez az írás tehát - engedjék meg - hadd legyen most egy kicsit kevésbé tárgyilagos!
A Nyíregyháza elleni győztes nyitómeccs, majd a Pécsen aratott lehengerlő diadal után Djordje Drenovacék az elmúlt években a mezőny egyik legnehezebb, legkiszámíthatatlanabb alakulatává érett csapatát, az Alba Fehérvárt fogadták az Oláh Gábor utcán. Alba-mezben a pályára futott az egykor fekete-fehérben is pattogtató ifjú center, Godwin Omenaka. No, azért voltak szépséghibák is a rangadó, illetve a székesfehérváriak felállása terén, ezen az estén ugyanis a nemzetközi szinten is jól ismert Vojvoda Dávid sérülés miatt csupán a lelátóról követte végig a mérkőzést, és nem is ő volt az egyetlen nélkülözött fehérvári. A lényegen azonban a kulcsjátékosok hiánya sem változtatott: a Debreceni Egyetem számára a tét az idei harmadik bajnoki győzelem megszerzése.
A meccset ettől függetlenül a vendégek kezdték jobban, de Valerio-Bodon Vincent egy hármassal hamar megtapsoltatta a debreceni publikumot is, így a vérszegény DEAC-kezdést követően újra nyílt volt a játék. Djordje Dzseletovics fordított és kezdődött a nagy menet: a kapitány Polyák László csodálatos triplát küldött a helyére, Ivan Aska pedig elemi erővel húzta bele a labdát a hálóba, hogy a közönséggel immár tízet számoltasson, a különbség ugyanis kétszámjegyűre nőtt. A magabiztos, higgadt támadójátéknak meg is lett az eredménye. Akárcsak a saját térfélen bemutatott, egészen pazar védőmunkának. Sikerült az Albát olyan hibákra kényszeríteni, amelyekből rendre kosárig menetelhetett a fekete-fehér gárda. A gála elkezdődött, az első negyed végén 34-21 állt az eredményjelzőn. A Milenko Topics tanítványaiban és a lelátón egyaránt égő tűz a második negyedre sem csillapodott. Olyannyira nem, hogy a Debrecen előnye elérte a húszat, a srácok pedig örömkosárlabdát játszottak. Miha Lapornik gyakorlatilag hibátlanul dobált, az emberfogás kitűnő volt, a fehérváriaknak rendkívül nehezen sikerült a festékig eljutni, ziccert kialakítani.
Azt azért tegyük hozzá, hogy rögtön a mérkőzés elején megugrott a debreceni személyi és csapathibák száma, a félidő hajrájára azonban jóval visszafogottabban, de sikeresen működött Tóth Ádámék védekező gépezete. Igaz, ami igaz, a második félidő már inkább a sétálós tempóról szólt hazai részről, amit azért megszokni talán nem kell, de ezúttal teljes mértékben érthető volt a lazulás. Amikor a harmadik negyedben érkezett az értesítés, hogy a Loki kézis lányai hátrányból fordítva nyertek Vácon, azt mondtuk, itt ma a kosarasok sem fognak hibázni, tökéletes lesz a péntekünk. Így is lett. Bár a „Mihevc-legényeknek” sikerült zárkóznia és a fáradt, de már biztos győztes debreceniek falán át eljutottak a palánkig Pongóék, így is sima, 88-73-as cívisvárosi győzelem született. A mindössze kettőt hibázó Miha Lapornik pedig 26 pontnyi kosarával és 2 gyűjtött lepattanójával a meccs legértékesebb játékosa lett.
A DEAC harmadik találkozóját is megnyerte, mindhárom győzelmét legalább 14 pontos különbséggel aratta és az idei szezonban 73 volt az eddigi legtöbb kapott pont. Alighanem egyértelműen kezdhetjük érzékelni Milenko Topics munkája és a csapategység érő gyümölcsét. A DEAC - Alba után a csapat egyik vezetője barátian, mosolyogva megkérdezte tőlem:
- Ezek után ugye szép estéd lesz?
Annyit feleltem hirtelen, persze, nem komolyan: fogjuk rá!
Kérem…fogjuk rá, hogy szép? Ez egyáltalán nem nevezhető szépnek. Egyenesen csodálatos. A város nevétől volt egyszerre hangos a Duna-part és az Oláh Gábor utca.
Barna Marci
DEAC-Tungsram: Thames 5/3, Polyák 13/6, Valerio-Bodon 5/3, Dzeletovics 10/6, Aska 12. Cserék: Kerpel-Fronius -, Lapornik 25/15, Drenovac 15, Kovács -, Tóth 2, Neuwirth -, Balázsi -.
Alba Fehérvár: Balsay 4, Mulalics -, Lukács 9, Laksa 15/6, Steele 16/3. Cserék: Pongó 13, Takács Mi. 5/3, Szabó 7/3, Omenaka 4.
Új hozzászólás