A facebookon több oldalon csoportosulók foglalkoznak hazánk elhagyott építményeinek felkutatásával, dokumentálásával, közzétételével. Felhívják a közvélemény figyelmét pusztuló értékeinkre, remélve, lesznek befektetők, vállalkozók, akik megveszik és felújítják azokat, megmentik, sőt hasznosítják az utókor számára.
A romló épületek többsége magántulajdonban van. Megveszik, de renoválásukra nem marad pénzük. Pályázati források megszerzésében bíznak, ami nem minden esetben sikerül. Mások eleve befektetési szándékkal vásárolnak, hogy majd jó haszonnal adjanak túl rajtuk.
Majd minden településnek van egy-egy építészeti érdekessége.
A Békés vármegyei Dobozon Ybl Miklós tervezte, nemrég szépen felújított, de éppen ezért jellegét vesztett, iskolaként használt Wenckheim-kastély, a park és kápolna vonzza az érdeklődőket. Valamint egy különös építmény, az Ybl-magtár. Hivatalosan Wenckheim, a volt helyi földesúri családról elnevezett, de tervezője, Ybl Miklós után inkább Yblként ismert.
Doboz Békés vármegyei település. Debrecen felől a 47-es főközlekedési úton közelíthető meg. Szeghalomnál kell letérni a Sarkad felé vezető útra. Akik szeretnének a településre eljutni, nem egyszerű feladat. A 47-es Berettyóújfalutól rossz állapotú, tele kátyúkkal, repedésekkel, nyomvályúkkal. A Sarkad felé vezető út sem különb. A környék vasútvonalai (Gyoma – Vésztő, Szeghalom – Vésztő) is kritikán aluli állapotúak.
A település ősi magyar falu. Szent Istvántól II. Andrásig disznóhízlaló hely. Később a Huszt, a Pázmán és az Aba család birtoka volt. A 16. században a koronára szállt. A 17. században a Veres családé. A 18. században a fellázadt rácok kifosztották. Jelenleg körülbelül ötezerhatszázan lakják. Lakói főleg mezőgazdasági jellegű tevékenységeket folytatnak.
A háromemeletes, zárt tömbű magtár gótizáló ablakokkal látható jelenleg. Könyöklői – hogy por és piszok ne rakódjon rájuk – ferde kialakításúak, felettük lépcsős látható. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány. A lizéna pillért utánzó falsávot jelent.: A fal síkjából áll ki, a falpillérnél kevésbé kiülő. A harmadik emelet nyílásai koronázzák meg az alacsony nyeregtetős épületet. A magtárrészen három szinten tároltak gabonát. Ehhez csatlakozik merőlegesen a szintén háromszintes silórész. A magtárat a mellette lévő szárítótoronnyal a fedett, köríves kocsibejáró köti össze. A második világháború után a helyi Petőfi Tsz használta. Kétezres évek elején bútorraktár volt, majd magánkézbe került. Agrártörténeti emlék. A leromlott állapotú magtár műemlékjellegű épület.
A Vésztői út 12. szám alatt található magtár környezete rendezett. Maga az épület lezárt, illetéktelen nem juthat be. Nem látogatható.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás