Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulóján nemcsak megemlékezések zajlottak, hanem tüntetés is. A fővárosban a pedagógusok vonultak a Hősök teréről a Kossuth térre. Velük tiltakoztak az egészségügyi dolgozók és még további hetven szervezet képviselői is.
Tüntettek az elhibázott oktatási rendszer visszavonásáért, a pedagógusok és gyermekek leterheltségének csökkentéséért, a hatalom félelemkeltő magatartásának megszüntetéséért. A megmozduláson egyes becslések szerint húszezren is részt vettek. A tüntetők teljesen megtöltötték a teret és a környező utcákat.
A felszólalók hosszan sorolták az utóbbi évek képtelen oktatási történeteit, szégyenletes pedagógusalázó eseteket. A szónokok felhívták a tömeg figyelmét a kormány halogató magatartására. A februári pedagógustüntetések után lépéskényszerbe került orbáni vezetés ígéretet tett a tárgyalásokra, mint azonban várható volt, néhány látszatintézkedésen túlmenően semmi érdemlegeset nem tett. Központi utasításra minden tankerületben tartottak egy köznevelési fórumot, összehívták a nemzeti kerekasztalt, bejelentették az adminisztrációs terhek csökkentését (amely csak a pedagógusminősítési rendszerre korlátozódott).
Azóta eltelt egy hónap. A kerekasztal üléseiről nincs hír. Kormánykommunikáció szerint szekciókban folynak az egyeztetések, az ellenoldal azonban a tényt sem erősítette meg, semmi érdemlegesről nem tudott beszámolni. Egy megjelent hír szerint március végéig elkészül a KLIK-et megreformáló tervezet, ám azóta ezzel kapcsolatban is mély a hallgatás. Olybá tűnik, hogy a kormány a közvéleményt most is félre akarja vezetni (mint oly sokszor), oly színben feltüntetni a pedagógusproblémák kezelését, mintha minden eltervezettek szerint folyna. Sajnos nem így van. Bár úgy lenne mindenkinek ötöse a lottón, mint ahogy a józanabbul gondolkodók előre sejtették, a kormány csak az időt akarja húzni. A politikusoknak eszük ágában nincs változtatni, az ugyanis tévedésük beismerését jelentené. A 2018-as parlamenti választások előtt a Fidesznek nem tenne jót egy ekkora blama.
A pedagógusoknak elfogyott a türelmük. Radikálisabb lépésre szánták magukat. Március 15-re az utóbbi idők egyik legtámogatottabb tüntetését szervezték. A tömeges megjelenés jelzés az ország vezetőinek, nem egyszerűen felheccelt emberek vonultak az utcára, hanem komoly változást igénylő, sőt egyre inkább követelő értelmiség. Olaj a tűzre Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen tartott ünnepi beszédének egy kiemelt részlete: „Ma a szabadság a választás jogát, a választás lehetőségét jelenti, ezt a jogot meg kell védenünk nekünk, magyaroknak”. Ezzel szemben az oktatásban kevés a választási lehetőség. A pedagógusok központi tantervből tanítanak. Helyi tanterv nem készíthető, nem alkalmazható. Nincs tankönyvválasztási lehetőség. Intézményvezető nem kezdeményezhet, egyszerű végrehajtó, és így tovább.
Az oktatásban sérülnek az emberi és a személyiségi jogok. Pedagógusok nem nyilatkozhatnak. Ha KLIK-nek nemtetsző dolgot tesznek, biztosan számíthatnak a retorzióra. Az oktatásirányítás az értelmetlen 32 órás heti kötelező iskolában tartózkodás minden pillanatát igyekszik feladatokkal terhelni, jelentősen nehezítve a tanórákra történő felkészülést. A leterheltség törvényszerűen a tanítás minőségének rovására megy. A tanárok olyan megbízásokat is kénytelenek végrehajtani, amelyekhez alacsonyabb végzettségű is elegendőek lennének.
A gyerekek heti negyven órát tartózkodnak iskolában. Házi feladataikat csak otthon készíthetik, tanulhatják, mert az intézményekben nincs idő. A szakképző rendszer vezetése zsákutca jellegű képzés. A lecsökkentett óraszámban oktatott közismereti tárgyak következtében nehezítetté, vagy lehetetlenné válik a tanulók más középiskolába történő átmeneteli lehetősége. Tizennégy évesen nem lehet egy egész életet meghatározó döntést hozni, tehát sérül a választási jog. Továbbra is működnek szegregált iskolák, osztályok. Az egyházi iskolák általában nem vesznek fel hátrányos helyzetű vagy cigánygyerekeket. Megint sérült a választás jog… A gyerekeket érő hátrányok is még hosszasan sorolhatók.
A nap, mint nap katedrára állók gyakorlatban tapasztalták meg az új oktatási koncepció hibáit. A baj, hogy panaszaikat, javaslataikat „feljebb” nem hallgatták meg vagy hivatali arrogancia a reakció. A tüntetésen kérték a törvényalkotókat, legyenek legalább egy napra Mátyás királyok, öltözzenek álruhába és menjenek el az iskolákba. Ha nem elvtelenül hű pártkatonák, akkor fel- és elismerik a hibákat és igyekeznek korrigálni. Erre azonban kevés az esély, ezért a pedagógusok kénytelenek voltak az utcára vonulni, így tudatni a nyilvánossággal, mekkora a baj. A kormánynak azt is üzenték, hogy ha a pedagógusokat ért eddigi megaláztatások, szégyenteljes cselekedetek miatt a kormány nem kér bocsánatot, március 30-án egyórás figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. A munkabeszüntetéssel a halogató kormánymagatartás megváltoztatását is szeretnék elérni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás