Tizenhárom éve a veresegyházi székhelyű CEBA Kiadó második generációs „Magyarország enciklopédiája” elkészítését vette tervbe.
Huszonnégy kötetben kívánt keresztmetszetet adni hazánk településeiről, gazdaságáról, kultúrájáról. Azonos szempontsor alapján feltérképezett települések vonzerejének megállapítása volt a cél. Sajnos az igazgató halála miatt a kezdeményezés torzó maradt. Mindössze két kötete (Baranya és Csongrád megye) került nyomdába.
A munka nagyságát és mélységét Hajdúszovátról írtakkal próbálom érzékeltetni. A tanulmány (amelyből csupán részleteket közlünk) 2010-ben íródott.
Hajdúszovát a Hajdúság, a Sárrét és Bihar találkozásánál található, Debrecentől DNY-ra, 20 km-re, Hajdúszoboszlótól 9 km-re. Debrecentől a 4. sz. főúton, majd a 4805. sz. úton közelíthető meg. Az út áthalad a településen. Elérhető Hajdúszoboszló felől is a 4804. sz. úton. A 4. és a 47. sz. főutak közelsége miatt Hajdúszovát jól megközelíthető. Vasútállomása nincs. Legközelebbi vasútvonalak Hajdúszoboszlónál, illetve Derecskénél érhetők el. A debreceni repülőtér 17 km-re van.
A település mezőgazdasági jellegű. Meghatározó a növénytermelés és az állattenyésztés. 4450 ha a mezőgazdaságilag megművelhető terület nagysága. A szocialista rendszerben a falu lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A rendszerváltás után felbomlott a termelőszövetkezet, mezőgazdasági vállalkozások alakultak. A község határában több állattartó telep található. A vállalkozások 85 százaléka egyéni vállalkozás
Hajdúszovát a településcentrumban kisvárosias jellegű. Lakóépületek és intézmények egyaránt megtalálhatók. Az épületek többnyire földszintesek. A telkek méretei változóak. A lakóingatlanok nagysága általában 700-1400, közintézményeké 2500-3000 négyzetméter. A lakótelkek utcafronti része általában 15, mélysége 40-60 m. Jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló előkertes, valamint az előkert nélküli beépítés.
A településre sokan költöztek az elmúlt években. Főleg nehéz anyagi helyzetben lévő emberekkel gyarapodott a falu.
A település költségvetésének jelentős részét szociális kiadásokra fordították, dologi kiadásokra alig maradt. Nyári szezonban idénymunkára van lehetőség Hajdúszoboszlón, a vendéglátásban. A mezőgazdasági idénymunka megszűnőben van. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Az Út a Munkához Program keretében 2009-ben 70 fő dolgozott. E programmal az a gond, hogy gyakran nem tudnak értelmes munkát adni a jelentkezőknek. Ez a fajta foglalkoztatási forma azonban nem alkalmas arra, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra. Arra mégis alkalmas, hogy a résztvevőket rendszeres életre szoktassa, hiszen lassan a második generáció nő fel anélkül, hogy a szülőket nem látták dolgozni.
A falu másik nagy foglalkoztatója a HVB Zrt. Állattenyésztéssel foglalkozik, emellett 800 hektáron növénytermesztést. Évente 30 ezer hízósertést és 4,5 millió liter tejet bocsátanak ki. 130-140 embernek ad munkát.
25 százalék a cigányok aránya. Mégsincs etnikai feszültség. Élhető a település.
A terület különböző földbirtokosé volt, majd nagyon sokáig Debrecenhez tartozott. Hajdúszovát egy részét mai is „a város”-nak hívják. Az 1848/49-es szabadságharcban 59 férfi és egy nő vett részt a faluból. Szalóki Rozanna szerelme után ment a harcba.
2008-ban több mint 1 millió forint értékben került sor közterületi tárgyak beszerzésére.
Térfigyelő rendszer létesítésére, közbiztonságot szolgáló eszközök (kerékpárok, rádió adó-vevők a polgárőröknek) vásárlására 7 millió forintot költöttek.
2010-ben nulla százalékos volt a csatornázottság.
A 80-as évek végére aszfaltburkolatot kapott a falu útjainak 90 százaléka. Az utóbbi években ezek felújítása is megkezdődött, eddig azok 60 százalékát sikerült elvégezni. 2009-ben már nem volt önerő, pedig az utak 1/5-ét sürgősen meg kellett volna javítani.
Az önkormányzat megvette a régi vendéglő épületét, ahol 500 adagos szociális konyhát alakítottak ki. (Hogy jelenleg működik-e? – a szerk.)
A helyi általános iskolában 201 gyermek tanult. Sok közöttük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Jellemző, hogy a jobb képességű tanulókat szüleik Ebesre vagy Hajdúszoboszlóra viszik. A gyerekek 60 százaléka cigány.
Hajdúszoboszló közelsége alkalmassá tenné Hajdúszovátot a falusi üdültetésre. A településre jellemző falusi gazdálkodásmód érdeklődésre tarthat számot a turisták körében. Remek horgászvizei (Szováti tó, Keleti főcsatorna, Kösely) vonzóak e sport szerelmeseinek. A település körül értékes és védett természeti területek találhatók. A község határában kunhalmok találhatók.
Hajdúszovát épített műemlékekben gazdag. A műemlék jellegű református templomhoz lőréses erődfal járul, mely egy részét helyreállították. A templom 1200 fő befogadására alkalmas. A régi parókia épülete kétszáz éves. A templomi együttesben Kodály emlékszobát alakítottak ki. Érdemes felkeresni a tájházat, benne helytörténeti kiállítással. A Kotszeg-kerti csőszház és a malom szintén érdekes látnivaló.
1994-től minden év októberében rendezik meg a Hajdú- „Szováti Napok” rendezvénysorozatot, amely teljes héten keresztül tart. Decemberben falusi kórustalálkozót tartanak.
Piacgazdasági szempontból a község összefog a környező településekkel saját és a szomszédok kisebb adottságainak kihasználására. A falusi üdülés lehetőségével kívánják az idegenforgalmi vonzerőt növelni. A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő turistavonzó hatása Hajdúszováton is érződik. A helyiek igyekeznek kihasználni a nagyhírű „szomszéd” adta lehetőségeket, azonban kevés a szálláshely, amivel komolyan marasztalni lehetne a vendégeket.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás