Sokan mondják azt, hogy fogadj meg egy jó tanácsot, illetve hogy hallgass a bölcsebbre. Nap mint nap hasonló klisé kifejezésekre bukkanunk vagy tapasztaljuk azokat saját életünkben. Viszont tényleg segít egy jó tanács vagy jobban elbizonytalanít minket?
Amikor kialakítunk egy számunkra megfelelő életvitelt, az valószínűleg különbözik mások világnézetétől vagy életfelfogásától. Barátaink, ismerőseink nyilván sok mindenben különböző módon, egyes dolgokban viszont hasonlóan élnek. Amikor azonban magánéleti válságon megyünk keresztül, tanácstalanok vagyunk, mi a teendő? Tegyük fel, ha konfliktusunk van egy párkapcsolatban, akkor lényeges, hogy kitől kérünk tanácsot. Például, ha a szingli életet élő barátunktól kérünk tippet, nyilván azt fogja tanácsolni, hogy vessünk véget a párkapcsolatunknak, és éljük mi is a szinglik eseménydús életét. Viszont ha a boldog házasságban élő barátainktól kérünk útmutatást, nyilván ők a békülést javasolják, a kompromisszum megkötését. Tehát röviden: mindenki a saját perspektíváját akarja előtérbe helyezni a mi problémánk esetén is. Ez viszont a problémában lévő személyt semmiben nem segíti, nem viszi előre, hiszen nem ők vannak az adott helyzetben, nem ők élték meg a történteket, és tudják jól, ami neked bevált, lehet, nekik katasztrófa lenne.
Akárcsak ha pénzügyi vagy karrierbeli válságon megyünk keresztül. Egyes barátaink, akik tegyük fel, nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, azok nyilván könnyebben találnak munkát, és akár dühösen is nézhetnek ránk, hogy mi miért nem dolgozunk valahol. Nyilván egy magasabb szintű végzettséggel nem rendelkező ember számára a munkalehetőségek limitáltak, de egyszerűbb megszerezni azokat, mint például bolti eladó vagy felszolgáló. De ha valaki lediplomázott vagy felsőfokú végzettsége van, nyilván a szintjéhez megfelelő munkát keres, és a szakmájában akar elhelyezkedni. Ő nem fog jelentkezni alacsonyabb tudást igénylő munkára, másfelől jóval nehezebb bekerülni egy magasabb státuszú céghez, sokkal több a követelmény, elvárás. Mindezek mellett céges karrierista barátaink jóval megértőbbek, és tudják, hogy nehezebb bekerülni egy jó helyre, a felvételi procedúra hetekig is eltarthat egy jó cégnél.
Ha finánciális válságban vagyunk, egy gazdagabb családból származó barátunk megérti, hogy a szülők támogatnak és segítenek ebben az időszakban, hiszen a családnak ez egyfajta lehetősége vagy sok ember szerint kötelessége. Aki viszont hátrányosabb helyzetben nevelkedett, az nehezen fogadja el a segítséget másoktól, hiszen mindent saját magának kellett kitaposnia, így akár negatív véleménye is lehet azokról, akiknek a jó anyagi státuszú családja támogatja az anyagi nehézségben.
Levonva a következtetést, mindenki véleménye megérdemel egy halló fület, de nem várhatunk senkitől megoldást, hiszen a saját tapasztalataink minket igazolnak, és mi tudjuk, mi lenne számunkra az igazán fontos vagy megfelelő megoldás. A baráti tanács megalapozott, de jogunk van megfogadni vagy figyelmen kívül hagyni. Pusztán egy jó tanács nem fog bennünket előrejuttatni, magunknak kell meghatározni és kitaposni az utat, majd levonni a következtetést, hogy mit is szeretnénk igazán, mások életvitelét figyelmen kívül hagyva.
Így ha tévedünk, rosszul döntünk, nem fogunk másokat okolni, hibáztatni magunk helyett. Mert a felelősség a mienk.
Zatoschil-Ballai Andor
Új hozzászólás