Nem erre készültem. Meg az a húszezer fanatikus sem, akikkel együtt végig dideregtük a szombat esti DVSC TEVA - Budapest Honvéd labdarúgó-mérkőzést.
Az már egy héttel ezelőtt eldőlt, hogy a Loki megszerezte a hetedik aranyérmét tíz éven belül, így aztán mindenki fiesztára, öröm focira számított.
Így lehetett ezzel a pestiek mestere is, mert egyetlen afrikai légióst sem nevezett, sőt saját akadémiájuk néhány fiatalja is pályára lépett a találkozón.
Minden úgy indult, ahogyan vártuk. A mieink rohamoztak, helyzeteket dolgoztak ki, amit viszont sorra kihagytak. Vagy Kemenes, a Honvéd hálóőre védett bravúrral és szerencsével.
A második etapban minden ott folytatódott, ahol előtte abbahagyták. Nyomott a Debrecen, hősiesen védekezett a Kispest, olykor Andó-Szabó játékvezető is szemet hunyt egy-egy keményebb Honvéd belemenés után. Már Szakály felrúgásáért büntetőt kellett volna ítélnie, de a síp néma maradt. A kontrából pedig az ellenfél megszerezte a vezetést.
Kondás mester cserélni próbált, behozta a szlovén Mihelicet, aki öt perc játék után combizom húzódást szenvedett. Ekkor lépett pályára a nemzet bombázója, a lassan negyvenes éveinek elejét taposó Dombi Tibor, óriási hangorkán közepette. A Kicsi az utolsó percben, tíz méterre a Honvéd kaputól eltolta a labdát védője mellett, aki nemes egyszerűséggel fellökte. A bíró sípja néma maradt, hazai büntető rúgás helyett az előrevágott labdával a csereként beállt fővárosi Lőrinczy megszerezte csapata második találatát.
Nagyot tévedett a játékvezető, akit a publikum rögtön átkeresztelt. Vezetéknevének első betűjét, az „A”-t „O”-ra változtatta, így skandálták a spori nevét. Jutott a jóból az MLSZ vezérkarának is, őket elsősorban az azonos nemű férfiak egymásra találásának jelzőjével illették.
Kikapott tehát a csapat 2:0 arányban, de így is bajnok lett. Az aranyakat és a kupát Orbán Viktor miniszterelnök adta át, a füttyből neki is jutott úgy kétharmadnyi.
Nem erre készültem. Meg a húszezer fanatikus sem. Az ifistákból álló, igencsak közepes tudású ellenfél mindent egy lapra téve rugdosta el a labdákat saját kapuja előteréből, és talált két gólt. Az élet ezen az estén - szerencsére csak kilencven percig - igazságtalan volt. A teljesítményt azonban egész évre szólóan díjazzák. És ebben a DVSC volt a legjobb a hazai mezőnyben.
Jöhet a két hét szabadság, aztán meglátjuk, mennyire lesz kegyes hozzánk Fortuna június 23-án, amikor sorsolnak majd a BL selejtező körében.
Ezt a mostani fiaskót meg feledjük el gyorsan. Bár benne marad a pakliban. Mint ahogy minden bizonnyal a bíró is a játékvezetői testületben.
W. Gy.
Új hozzászólás