Találós kérdés. A térképen alig húszra van Egertől és egy jó tízesre esik Mezőkövesdtől, továbbá híres a termálvizéről. A számok természetesen kilométerben értendőek. Mire gondolhat a cikk szerzője?
A válasz nagyon egyszerű, hiszen ezeknek a kritériumoknak Bogács felel meg a leginkább. Az alábbi sorokban megpróbáljuk kicsit jobban bemutatni ezt a festői szépségű, borsodi települést, amelynek a vendégszeretetét egy hosszú hétvége erejéig élvezhettem baráti társaságommal.
Bogács nevét az ószláv „bogatu” szóból eredeztetik (Magyarul gazdagot jelent.), és már az ősidők óta lakták, amit bizonyítottak a 19. században megtalált újkőkori szerszámok, így például a tomorvári kőkalapács is, amelyet a település határában leltek. Ennek ellenére csak 1248-ban említik először az írásos források Bogachi néven. Akkoriban lakói a térség adottságából fakadóan főként szőlőtermesztéssel foglalatoskodnak, amelyet egyébként a mai napig is folytatnak. Erre utal a település címerében is megjelenő, arányában hatalmas szőlőfürt.
Az ízletes szőlőből készült nedűt pedig bármikor megkóstolhatjuk a Cserépfaluhoz nagyon közel eső bornegyedben, amelyet a legtöbben Hintóvölgyeként ismernek. Ezen a helyen egyébként a borkóstoláson kívül van lehetőség a szó legszorosabb értelmében kiereszteni a gőzt, hiszen szabadtéri és benti bulikat rendeznek szinte minden hétvégén, és kedvelt úti célja lehet a leány és legénybúcsúknak is, amelyet ott-tartózkodásunk alatt is megtapasztalhattunk. Amolyan egri Szépasszonyvölgye, csak kicsiben. Ezen kívül, aki egy kis egészségügyi sétára vágyik, az felkeresheti a kilátót, ahol kivételesen szép panoráma tárul elénk.
A másik nevezetesség, amiről Bogács hivatalos honlapja is említést tesz, az a fürdőzés és a gyógyvíz, amely iránt a határainkon innen és túl is nagy az érdeklődés. Többek között Felvidékről és Lengyelországból is sokan érkeznek a gyógyhatást megtapasztalni. Ezt a páratlan természeti csodát egyként az ötvenes években fedezték fel, amikor eredetileg kőolaj után kutattak a környéken, de végül a folyékony arany helyett valami sokkal jobbat és egészségesebbet találtak. Mára pedig egy európai színvonalú létesítmény vizében mártózhatunk meg.
Akit viszont nem igazán vonz ez a fajta tétlenség, annak a környéken is akadnak bőven látnivalók, hiszen Noszvajon a De la Motte kastély mellett például a török korabeli barlanglakásokat, Szomolyán a kaptárköveket is érdemes megnézni, és akkor még nem is említettem Egert a rengeteg látnivalójával és Matyóföldet Mezőkövesddel.
Bogácson egyébként egész évben van több közösségi összejövetel is, hiszen nem csak nyáron szerveznek érdekes programokat. Májusban veteránautós találkozó szokott lenni, ősszel a Márton-napi libanapokat is megrendezik, de február végén is az úgynevezett latyakfutásra is összegyűlnek a környékbeliek, ahol 14 kilométert kell teljesíteni a vállalkozó kedvűeknek. Ez egyébként a Bogács–Cserépfalu–Bükkzsérc–Bogács útvonalat jelenti. A célszalag átszakítása után pedig zsíros kenyér lilahagymával és meleg tea a jutalom, valamint igény szerint a helyi gyógyfürdőben egy kis lazítás is járhat a megfáradt izmoknak.
Így aztán, aki szeretne eltölteni egy gyors, mondhatni rapid hétvégét a Bükkalján, annak kiváló úti cél lehet ez a térség és annak felfedezése. Nem elég azonban egyetlen hosszú hétvége, akár többet is megér. Személyes tapasztalat.
Faragó László
Új hozzászólás