Igen, az emberi leleményesség határtalan. Horizontálisan nemcsak hazánk lapályain születnek gondolkodók, zsenik. Az az igazság, hogy államhatárainkon kívül is ugyanez a helyzet. Függőlegesen pedig a lelemény határa a csillagos ég (annak pedig nincs vége).
Másrészt, nem véletlen az emberiség Föld uralma. A táplálék- és a fejlődéslánc csúcsára feljutott homo sapiens (értelmes ember) komolyan megharcolt világelsőségéért. Az eszét használta, gyűrte le az erőszakkal, vagy ravaszsággal uralomra törő négylábú vetélytársait. Elsőségük jelenleg vitathatatlan, bár a csimpánzok erősen hajráznak, agytérfogatuk mindössze két százalékkal marad el az emberé mögött. Még néhány évszázad és akár már majmok bolygójáról beszélhetünk (a filmes képzelet már megszülte ennek egy variációját).
Ezen eszmefuttatás után jöjjön a bizonyíték. Egy példa a leleményességre. A Partiumban, Nagyvárad és Belényes között évek óta nem jár vonat. Egy ideig Nagyvárad és a várossal határos Félixfürdő között fenntartották a személyforgalmat, de ez is már a román vasúttörténelem része.
A pálya megmaradt. A természet lassan birtokba vette. A vasúti talpfák között bokrok nőttek, méter magas gaz takarta a sínszálakat. Kivéve egy körülbelül kilométernyi szakaszt. A Nagyvárad-Déva főközlekedési út mentén, a várostól déli irányban, kb. 20 km-re, Magyargyepes környékén, a vasút az úttal párhuzamosan fut. Meglepő módon tiszta a pálya. Hamar magyarázat is adódott. Leleményes helybéli lóvasutat üzemeltetett. A tulajdonos a románok jellegzetes lovas kocsiján a gumikat vasúti tengelyekre cserélte. Sőt, nem tudom hogyan csinálta, de forgóvázas megoldást sikerült összebarkácsolnia (már látom lelki szemeimmel, ahogy egy lejtős pályaszakaszon megiramlik a ló, mögötte zakatol a lovas kocsi, és egy enyhe kanyarban bedőlnek az ívbe, melyet a centripetális erő kivédésére alakítottak ki). Láthatóan jó erőben leledző, jól táplált mokány paripa erőlködés nélkül ráncigálta a fával púpozott vontatványt. Aha! – nyílalt belém a felismerés. A lóvasutas a közeli erdőből a faluba a fa szállítását ügyesen megoldotta. Senki nem vonja felelősségre. Ugyan, vajon miért is tennék? Használaton kívüli, felhagyott pályán furikázik. Forgalmat nem veszélyeztet. Hogy a vasút az államé? De ha nem tartja karban, ebek harmincadjára hagyja, akkor miért ne?
Valahogy így gondolkodhatott a lóvasutas is. Mikro szállítási biznisze remek ötlet. Gondolom, meg is van a haszna.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás