Az 1964-ben Császár Ferenc által a budapesti Filmklubban útnak indított, majd 1967-ben, dr. Veress József szervezésében Debrecenben folytatódó Szinkronfilm Szemle 1979. március 18-án anyagi okokból, 12 alkalom után (Debrecenben 9 megmérettetés volt) hivatalosan megszűnt. A későbbiekben történtek ugyan erőtlen kísérletek a feltámasztásra (pl. Debrecen, 1985), de ezek nem vezettek eredményre. A nemzetközi filmes körökben is jegyzett rangos esemény most az 50. évfordulón, március 6. és 8. között Debrecenben újra nyitja kapuit az Apolló mozi mindhárom, digitálisan felújított termében.
Még ma is érvényes az a tény, hogy a magyar szinkronminőség a világ legjobb szinkronnemzetei közé helyez minket kevés és regionálisan egyenetlenül eloszló stúdiókapacitásunk ellenére (a debreceni szinkronstúdió létrehozásának többszöri fiaskója), műfajtól függetlenül is, túlhaladva a hangalámondás monotóniáját (lengyel, szlovén stb.), mindig színészi és rendezői munkát feltételezve a szinkronstábtól. Sőt, a kereskedelmi televíziók sorozatéhségének következményeként megjelent az elismert szinkronszínész „nagyüzemi” státusz is.
Most a vidéki/nemzetközi nagy filmes rendezvények palettáján (Mediawave, Győr; Cinefest, Miskolc; Slow, Eger)egy új, egyedülálló szín tűnik fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Halász János), a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit kft. (Fejér Tamás), a Filmvilág (Schubert Gusztáv) és jeles debreceni kötődésű (Kovács András Zoltán, Veress József) szakemberek jóvoltából.
Az előválogatás után 10 versenyfilm (Erőnek erejével, Thor, Mielőtt éjfélt üt az óra, A Walt Street farkasa, Családi üzelmek, Gru 2, Jégvarázs, Vérmesék, Női szervek, Időről időre) vesz részt a tavalyi év legjobb szinkronfilmjeinek a megmérettetésében. A szakmai zsűri (Veress József elnök, filmkritikus; Ráckevei Anna, Jászai Mari-díjas színésznő, a Csokonai Színház igazgatója és Kelemen Zoltán, az Egyesület a Magyar Szinkronért szóvivője) három kategóriában (legjobb szinkronrendező, legjobb szinkronszínész, legjobb szinkronszínésznő) ad ki díjat vasárnap 20 órakor a záródó gálán. Mivel a filmek minőségi szinkronjai versengenek egymással, ezért érdekes és rendhagyó lista is könnyen kialakulhat, hiszen egy közönségfilm besorolás nem zárja ki a kiválóságot. A 10 versenyfilmet a közönség a zsűrivel együtt tekintheti meg, sőt két film (Erőnek erejével, A Walt Street farkasa) mód nyílik a filmek csak férfi (?) magyar hangjaival (Gesztesi Károly, Gáti Oszkár, Hujber Ferenc, Hevér Gábor, Elek Ferenc), Kosztola Tibor szinkronrendezővel és Sebestyén András stúdióvezetővel való kötetlen disputára.
Okos műsorpolitikai megfontolásból az ingyenesen megtekinthető filmek és ankétok inkább a délutáni/esti, főként a szombati, még a Konferencia a szinkronról kétnapos szakmai rendezvény (6-7-e) a délelőtti és koradélutáni sávba esnek. Pénteken Somogyi Béla alpolgármester és Schubert Gusztáv főszerkesztő köszöntője és megnyitója után egy előadás (Varró Attila: A szinkronfordítás műhelytitkai), majd egy kerekasztal-beszélgetés következik magyar szinkronszínészekkel (Gáti Oszkár, Gesztesi Károly, Ráckevei Anna - nőként nemcsak zsűri szerepben!). A szombati nap rátesz még egy lapáttal: tovább folytatódnak az előadások (Huber Zoltán: Szinkron vagy felirat, Jankovich Krisztina és Veress József hozzászólásával; Takács Ferenc: Újrafordítás, szleng, szakzsargon), de két kerekasztal is megnyílik a nézők előtt (magyar fordítók és dramaturgok: Majoros Eszter, Hornyák Mihály; magyar stúdióvezetők: Balogh Mihály, Sebestyén András, Földi Tamás). A konferencia helyszíne végig az Art terem lesz. A későbbiekben horizonttágítás értelmében, érdemes lenne a televíziós- és nemzetközi szinkrontudást megosztani szakmabeliekkel és a nézőkkel egyaránt, kiegészítve referencia filmekkel, foto- és dokumentumkiállítással, workshopokkal stb. (A szinkronról, mint forgalmazási és egyben filmesztétikai újdonságról eleddig csak két könyv született: Dallos Szilvia: Magyar hangja…Nap Kiadó, 1999; Dizseri Eszter: Kockáról kockára, Balassi Kiadó, 1998, de ajánlhatnám e tárgyban Maróti Imre: Bemutatjuk a Pannónia Filmstúdiót, Debrecen, 1985 c. füzetét és a Filmvilág 2013/9–es számának két cikkét.)
Szűk Balázs
Új hozzászólás