Régóta foglalkoznak vele, hogy mi lehet a titka az értelmi fogyatékos emberek kitartó versenyszellemének, egyedi látásmódjának. A válasz viszonylag egyszerű: a tehetség átüt az emberi értelmen, ott bujkál mindenkiben, aki kellő elhatározással és kitartással rendelkezik.
A sportolás és a versenyeken elért eredmények nemcsak a gondozásba vett tehetségek önbizalmára van jótékony hatással, hanem az alkotó életet is lehetővé teszi számukra: kitölti a szabadidőjüket, új embereket ismerhetnek meg és barátokra lelhetnek.
Márton Dávid koraszülöttként jött a világa a terhesség hetedik hónapjában 1,6 kg-os testsúllyal. Az orvosok eleinte szemészeti problémákon kívül semmi mást nem észleltek az újszülött gyermek állapotával kapcsolatban. Egy hétig volt inkubátorban, majd ezt követően korának megfelelően cseperedett. Az első problémák óvodában jöttek elő. Az óvónők jelezték, hogy a kisfiú nehezen tud figyelni, koncentrálni, illetve az átlagosnál virgoncabb a természete, de ezt akkor még életkori sajátosságnak könyvelték el. Az értelmi fogyatékosságra utaló jelek csak ezután kezdtek megmutatkozni. A 27 éves fiú jelenleg munkanélküli, ketten élnek édesanyjával, és sportversenyeken mutatja meg tehetségét.
- Dávid 15 éves volt, amikor a férjem meghalt. Azt hiszem, ez a trauma okozhatta a romlást a fiam állapotában, a beszédében és kiejtésében is akkor történt drasztikus változás. Korábban szavalóversenyekre is járt, de a tragédia után hiába mentünk logopédushoz, nem értünk el látványosabb javalulást - mondta el Márton Ágnes, Dávid édesanyja.
- Hogyan vált életed részévé a sport?
- 26 éves koromig a Nyíregyházi Ridens Gimnázium, Szakgimnázium, Szakiskola és Kollégiumba jártam, amely egy fogyatékkal élő fiatalokat képző iskola. Itt több képesítést is sikerült megszereznem. (adatrögzítő, parkgondozó, kerékpárszerelő és családellátó) Nagyon jól éreztem magam ebben az intézményben, a társaság is tetszett, barátokat szereztem. Ez időtájt ismerkedtem meg egy nagyon kedves úszóedző ismerőssel, akiben jó barátra leltem. Ő felkarolt egy másik társammal együtt, támogatott, motivált minket. Sokat köszönhetek neki a mai napig, hiszen ő vezetett be a sport rejtelmeibe – mondta Dávid.
- Hogyan tölti ki az életedet az edzés és a versenyekre történő felkészülés?
- Minden hétfőn és pénteken úszóedzésre járunk. Az elmúlt években egyre többet és többet gyakoroltunk, és a versenyek is az életem részévé váltak. 3 év alatt rengeteg érmet sikerült szereznem, amire nagyon büszke vagyok. Három-négy havonta járunk versenyekre, ahol mindenkit a képességének megfelelően értékelnek. Én gyors,- mell,- és hátúszásban, valamint váltóúszásban szoktam megméretni magam. Az úszás mellett atlétika és asztalitenisz sportágban is versenyzem.
- Milyen élményeket kapsz a sporton keresztül?
- Idén télen síeltem életemben először Dadon egy sítáborban, ami óriási élmény volt. Pár nap gyakorlás után, az utolsó napon síversenyt rendeztek, ahol harmadik helyezést értem el. Lehetőségem volt már kipróbálni a csörgőlabdát is, ami egy nagyon érdekes sport. Csörgőkkel töltött labdával játszák a játékosok, ahol a cél a labda begördítése az ellenfél kapujába. Szerdánként fiatalabb korú fogyatékos gyerekekhez járunk önkéntes alapon mentorkodni. Segítünk nekik tornázni, amit a kicsik nagyon élveznek, mi pedig örülünk, hogy segíthetünk nekik.
- Milyen versenyre készülsz most? Mik a jövőbeli terveid?
- Hamarosan Edelényben lesz egy integrált úszó verseny, arra készülök, valamint egy atlétikai verseny is kilátásban van. A versenyek mellett nagyon szeretnék valahol elhelyezkedni, ami sajnos nem könnyű a jelenlegi helyzetemben, de kitartó vagyok, nem adom fel a reményt, hogy olyan munkát találjak, amelyben kiteljesedhetek.
Szidor Viktória
Új hozzászólás