Debreceniek jól tudják, hogy városuk egy földrajzi teknőben fekszik. Mint ahogy emlegetik: a Látóképi csárda küszöbe egy magasságban van a Nagytemplom tornyával…, de Vámospércs vagy Létavértes felől közelítve szintén enyhén lejt a táj, észak felé, a Nyírség irányából már nem is szólva.
A teknőben nehezen mozdul a levegő. Erős légáramlat szükséges, hogy a szél felkavarja, kiseperje a megülepedett légtömeget. A területen erős hajlamosság mutatkozik a ködképződésre, hosszasan megmaradhat a szmog.
Az erős gépkocsi-forgalom, és a télen kiugróan magas fűtési légszennyezés gyakran elviselhetetlenné rontja a város levegőjét. A korszerűtlen fűtési eszközök, a fával, szénnel tüzelés túlsúlya (mert a lakosság ezekhez olcsóbban jut hozzá, mint a rezsicsökkentés után is drága gázhoz) egészségtelen elegyet alkot.
Így volt ez a múlt vasárnap is. Nem fújt a szél, a hideg miatt boldog-boldogtalan fűtött, ezért az utcára kimerészkedők torkát a szmog kegyetlenül kaparta. Ilyen esetekben szokták javasolni, hogy az autósok tegyék le autójukat és a közösségi közlekedés járműveit vegyék igénybe. A debreceni tömegközlekedés járgányainak nem kis hányada elektromos meghajtású troli, villamos), azaz a lehető legkörnyezetkímélőbb.
Erre a járókelők mit tapasztalnak? Amikor a városlakók a piszkos levegőtől az orrukig alig láttak, trolibuszok helyett pótlóbuszok közlekedtek. A Debreceni Közlekedési Vállalat szerint a gázolajjal üzemelő buszok járatása olcsóbb, mint a trolihálózat hétvégi működtetése. A helyiek egészsége nem számít, füstölögjenek azok a buszok, kerüljön még több szennyeződés a levegőbe. Mindegy. Fő a takarékosság. Akkor mitől veszteséges? A debreceni önkormányzat évente 1-2 milliárddal kompenzálja a DKV veszteségeit, miközben a vállalat pénzkímélő megoldásai az adófizetők egészségkárosodásához járul hozzá. A városiakra legalább a koszos levegőjű napokon lennének tekintettel.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás