Emlékezetes és hajszál híján hibátlan hétvégét zártak a DVSC csapatai. A focisták az örök rivális Újpestet fogadták és győzték le magabiztosan a Nagyerdei Stadionban, míg a kézis hölgyek Nordhausenbe utaztak azzal a szándékkal, hogy visszavágjanak a Thüringernek az EHF-kupa harmadik csoportmeccsén elszenvedett hazai vereségért. Az ajtót ugyan berúgták Kovács Annáék, ám a küszöböt nem sikerült átlépni.
Magyar szótól és debreceni rigmusoktól zengtek a hohegeissi Hotel Panoramic szobái január utolsó szombatján. Itt szállt meg több mint harminc debreceni szimpatizáns, akik a másnap esedékes Thüringer-DVSC meccs apropóján szálltak buszra péntek este. A másik kedvencről persze több mint ezer kilométerről sem feledkeztek meg, így tévén és különböző okoskészülékeken megtekintették a hajdúsági focisták Újpest elleni fellépését.
Az alapozás pedig egészen kivételesre sikeredett: Vitelki Zoltán első tétmeccsén Szécsi Márk kétszer is beköszönt, előbb Adeniji, majd Varga Kevin átadásából. A harmadik késszúrást Bódi Ádám tizenegyese, a kegyelemdöfést pedig Adeniji adta meg, kihasználva egy megmosolyogtató védelmi megingást. Szisszenhettek hát az ízletes német sörök, a meccs második felvonásában pedig az utánozhatatlan magyar pálinka is előkerült.
A hajnalig tartó mulatozás másnap kora délután Nordhausenben folytatódott, a helyi Cafe Central egy-két órára magyar felségterületté vált. Ekkor már minden lokista a közelgő nemzetközi kézicsörte lázában égett.
A vendégszektorban több mint ötven magyar szurkoló foglalt helyett, de nem hiányozhatott a lelátóról a DVSC klubvezetése, továbbá a szponzori kör jónéhány képviselője sem. A legendás cívisvárosi hangorkánt pedig a túlbuzgó hangosbeszélő és a csaknem másfélezer német tapsoló sem volt képes elnyomni.
Az első gólt ugyan a vendéglátók lőtték, ám egy remek kínai figura nyomán Kovács Anna szinte egyből válaszolni tudott, pazar ejtése révén pedig a vezetést is megszerezte a Vasutas (1-2). A meccs kezdeti szakaszában Triffa Ági több bravúrt is bemutatott, a védőfal pedig masszív és intenzív munkájával jól semlegesítette a németek nehézbombázóit. Elöl Bulath Anita rutinos vállalásai és meglátásai kamatoztak.
Arany Rebeka lerohanásgóljával már 9-6-ra is vezetett Köstner Vilmos együttese, ám néhány meggondolatlanság és bírói baki elegendő volt ahhoz, hogy megforduljon a meccs képe, és kétgólos német előnnyel vonuljanak pihenőre az együttesek (15-13). A lányok testbeszéde azonban sokat ígért a második félidőre. „Bármi lehet még” – szóltunk egymáshoz elszántan. Így is lett.
Bulath ugyanis ott folytatta, ahol abbahagyta, Triffa pedig sorra szállította a védéseket a gólvonalon, még úgy is, hogy nem egy esetben balszerencsés volt a róla kipattanó labdákkal. Borgyos Panna ismét ellenállhatatlanul szállt be a meccsbe, össze is ügyeskedett két betörésgólt. Ennek megfelelően szűk háromnegyedórányi játékot követően utolérte ellenfelét a debreceni hölgykoszorú, nyolc perccel a lefújás előtt pedig kétgólos előnyre tett szert (21-23).
Itt azonban kissé megtorpant a gárda, pedig a németek játéka jól láthatóan idegessé és kapkodóvá vált. A döntő pillanatokban viszont az addig vagányan, ugyanakkor megfontoltan vállalkozó Loki-támadósor valamennyi kulcsszereplője hibázott, és kissé mintha egymástól várták volna az újabb találatot. A kapus lehozatalával kockáztató Thüringer pedig köszönte szépen, és megfordította, három góllal pedig meg is nyerte az összecsapást, biztosítva ezzel a továbbjutást a legjobb nyolc közé (26-23).
Ám csak a meccset nyerték, szívünk győztese ismét a DVSC lett. A lányok sokadszor is bizonyították, hogy kézilabdázni és küzdeni egyaránt magas szinten tudnak, így pacsiknál biztató és vigasztaló szavak tucatját kapták, egy korrekt hazai szimpatizáns pedig elismerő vállveregetéssel és feltartott hüvelykujjal jelezte Kovács Annának, hogy ez bizony nagyon rendben volt.
Mert ez tényleg nagyon rendben volt, még akkor is, ha a történelemkönyvek pusztán annyit állítanak örökül az összecsapásról, hogy egy januári délutánon a DVSC kikapott esélyesebb német ellenfelétől. S még akkor is, ha a kezünkből, már-már a zsebünkből ejtettük ki ezt a győzelmet.
Ez a játék, forma és mentalitás mindenképp erőt kell, hogy adjon a folytatásra. Mert a DVSC-nek igenis helye van az EHF-kupa nyolc legjobb csapata között, és ezt a hátralévő két csoportmeccsen eredményekkel is bizonyítani fogja.
Női EHF-kupa, A-csoport, 4. forduló:
THÜRINGER HC (német)-DVSC SCHAEFFLER 26-23 (15-13)
Nordhausen, játékvezetők: Barysas, Petrusis (litvánok)
THÜRINGER: Giegerich, Krause (kapusok), Biltoft, Bölk 6, Ferreria Lopes 4 (2), Grossmann, Jakubisova, Massing, Mazzucco 3, Rodriguez 1, Sazdovska 2, Scheffknecht 9 (1), Schmelzer 1, Stolle. Edző: Herbert Müller.
DEBRECEN: Oguntoye, Szabó D. Triffa (kapusok), Arany 3, Bordás, Borgyos 2, Bulath 7 (4), Karnik 2, Karsten 4, Kovács A. 4, Poczetnyik, Szabó P., Tóvizi, Vámosi, Vantara-Kelemen 1, Varsányi. Edző: Köstner Vilmos.
Tóth Sándor
Új hozzászólás