A világot a lecsengőfélben lévő koronavírus-járvány utáni újrakezdés tartja lázban. Magyarországon sincs másképp, mindenki igyekszik a legprecízebben megtervezni a nyarat. A Kárpát-medence szívében ez a periódusa az évnek mégis kicsit árnyaltabb. Hogy elszaladt az a száz év…
Éppen június 4-én lesz egy évszázada, hogy az első világháborút lezáró, békeszerződésnek nevezett diktátum a pénz- és hataloméhes, győztes francia fél vezetéssel aláíratott. A Nagy Trianon-kastélyban hitelesített dokumentum gyakorlatilag örökre megpecsételte Magyarország sorsát. Az ország csaknem kétharmada idegen kézre került és Georges Clemenceau persze jót mosolygott az egészen, hogy egy évezredes történelmű nemzetnek csupán egyetlen tollvonással és a képviselő fél elhallgattatásával egy életen át égő sebet okozott. Ironikus, hogy az egyik legfájóbb pontot, Erdélyt épp azok a románok kapták meg, akik aztán a második világégésben átálltak és az addig ellenséges fél oldalán harcoltak tovább.
A magyarok azonban ahol csak tudtak, rácáfoltak a nagyhatalmak elvárásaira és ahelyett, hogy Trianon „megemlegetésén” törték volna a fejüket, inkább harcoltak. Saját maguk életét, sorsát nem kímélve álltak bele az újabb és újabb csatákba. Nem sokkal az ítélet után hatalomra került a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja. Ő Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, aki a bécsi döntések során Felvidéket és Erdély egy részét, ha a későbbiek okán csak rövid időre is, de hazacsatolta. A második világháború utolsó pillanataiban a németpárti magyar haderők vezetői is a végsőkig való kitartást szorgalmazták. Mi sem lehetne jobb példa a megcsonkított nemzet halhatatlanságára, hogy egy évtizeddel később néhány egyetemista kezdeményezésével sikerült leszámolni a sztálinista kommunista-rezsimmel. Az 56-os forradalom és szabadságharc híre világszerte bejárta a sajtót, és a közvéleményt igencsak felbolygatta. Még azok az amerikaiak is fejet hajtottak eme hőstett előtt, akik Trianonban jelentős szerepet vállaltak. A Rákosi-rendszert váltotta Kádár János, akinek bő 30 éves regnálása után az 1989-es, értelmiségi szervezkedésből kiinduló rendszerváltás vetett véget.
Röviden összefoglalva ezt a száz évet azt mondhatjuk, hogy az 1920-ban érvénybe léptetett rendelet sokkal kevésbé vitte padlóra az ezeréves magyarságot, mint ahogy azt a kitalálók remélni merték. A huszadik század jelentős hungaro-vonatkozású eseményei tehát újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy Trianon az egyetemes történelem egyik legnagyobb és legaljasabb baklövése volt. Ami azt illeti, sokan remélik, hogy bizonyos bekezdései lejárnak 2020. június 4-én, egyesek titkosítás feloldását is kilátásba helyeznék. Ezekre azonban – titkosítás híján pláne – elég kicsi az esély. Vörösmarty Mihály váteszi képességeivel már jó előre kimondta a Szózatban: „Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.”
Barna Marci
Új hozzászólás