A Gergely-naptár szerint szilveszter az utolsó nap az évben. Az, hogy mulatságot rendezünk az óév utolsó napján, az ókori romaiakhoz köthető. A magyar népi hagyományok szerint ez a nap házról házra járással telt, ahol jókívánságokat mondtak és kántáltak. Talán a szilveszter estéjére és az új év első napjaira esik a legtöbb babona.
Ez a nap a legjobb arra, hogy a gazdagság beköszöntsön a következő esztendőre, ha pénzt találunk. Szintén a pénzhez és a szerencséhez fűzödik a lencsés és a babos ételek fogyasztása. A malac kitúrja a szerencsét, a csirke pedig elkaparja. Ezért az év utolsó napján nem ajánlott csirkét fogyasztani. Persze, csak a babona szerint. A távol lévő szerelmesek pezsgőt öntenek a földre, hogy együtt maradjanak, de más hagyományok szerint, ha valamit kiöntünk, jólétben lesz részünk. Végül pedig, az éjféli csók sem maradhat el a babonák közül, ugyanis, ha éjfélkor megcsókolja egymást a szerelmes pár, együtt is maradnak az új esztendőben.
Amióta az eszemet tudom, szilveszterkor mindig összegyűltek a barátok, a család és egy nagy evészet-ivászat keretén belül búcsúztunk az adott évtől. Nálunk mindig nevetéssel, jókedvvel telt el ez az este. Az új esztendőben, ami az asztalra került, az mindig lencsefőzelék volt, hogy a babona szerint beköszöntsön hozzánk is gazdag új év.
2020 rendhagyó a korábbiakhoz képest. A koronavírus az előző év decemberében köszöntött be, és márciusra már Magyarországon is tombolt. A kijárási korlátozás és karantén szavak hallatán sokaknak összeszorul a szíve, hiszen fel kellett adni az addigi életformánkat, és egy teljesen új helyzet felé sodródunk a mai napig. Így hát a szilveszter sem lesz másként. Amíg az előző években a barátaimmal gyűltem össze, éjfélkor közösen hallgattuk a himnuszt, nevettünk, az idei év kicsit mindenkinek magányos. Amikor eltelik egy év, általában végiggondoljuk a történéseket, eseményeket. Az elmúlt időszakban nem nagyon van olyan emlék, amire szívesen visszatekintenénk. Viszont egy rendkívül fontos tanulságot vonhatunk le. Azt, hogy mennyire megtanultuk értékelni életünknek azokat az elemeit, mozzanatait, amelyek eddig természetesnek számítottak. A szabadság, a barátság, egy jó beszélgetés.
Ha átgondolom, mi élvez elsőbbséget az életemben, rájövök, mennyire fontosak és értékesek az emberi kapcsolatok. Az évnek annak a napján, amikor búcsúzunk valamitől együtt, amikor hangzavar van és zsivaj, tűzijáték és koccintás, szép emlékek maradnak. Ezt a hangoskodást most felváltja a csend, ahogy Kosztolányi Dezső is írta: „…s nincs semmi, semmi nesz, csak a némaság.”
Mikus Anna
Új hozzászólás